Wyatt Draper

Alberto Wyatt Draper

yo te amo ti

B. ◆ 4 yrs ◆ C és H admin nénik

Életem története

1 év. Pontosan 12 hónap és 3 nap telt el, mióta utoljára Bristolban jártam, a szülővárosomban, a helyen, ahol 17 évig éltem és ahonnan nem szívesen tettem ki a lábam soha. Az élet nélkülem sem állt meg, ugyanúgy folytatódott, s semmi sem változott. Ahogy a minap végig mentem az utcákon, ahol eddig minden egyes nap csodálkozva konstatáltam magamban, hogy semmi sem változott. A kis kávézó, ahová minden nap jártam iskola után ugyanolyan lepukkadt és poros, s a Roundview középiskola diákjain kívül nem sokakat látni ott néhány odatévelyedett öreg nénit vagy bácsit leszámítva. A kis pub, ahol minden péntek este lazultunk, s iszogattunk a haverokkal változott a legtöbbet. A külsejét átfestették, míg belülről tisztább, mint valaha. Valószínűleg már rájuk szállt az ÁNTSZ, mivel több centis por ülepedett le mindenhová és nem szívesen alkalmaztak takarítókat a szint fenntartása érdekében, amilyen a kezdetekben volt. Szeretném azt hinni, hogy a Badmintonos hölgyek még mindig ott ülnek minden péntek este és arra várnak, hogy a Rounview-s srácok felszedjék őket vagy csak simán várják, hogy rájuk találjon a szerelem, mivel egy elit lányiskolába bezárva lenni nem lehet túl felemelő. Kivéve, ha leszbikus vagy, akkor bizonyára te vagy a világ legboldogabb embere.
A házunk előtt az utcában volt egy kis virágárus, ahová minden vasárnap reggel leszaladtam, hogy vegyek anyának egy csokor virágot. Az öreg nénike, aki árulta mindig kedvesen mosolygott rám és mindig érdeklődött felőlem. Nagyon szomorú lettem, mikor hazajöttem és anya közölte, hogy fél éve halott, ám a lánya viszi tovább a kis üzletet. Most kivel fogom megbeszélni a gázos dolgaim? Tudom, hogy gáz, hogy egy öreg nénivel több mindent megbeszéltem, mint a saját korosztályommal vagy családommal, de olyan megértő volt és nem hozakodott elő a bezzeg az én időmben dumával. Ráadásul fiatalos is volt a korához képest és úgy káromkodott, hogy olyat én még ezelőtt nem hallottam. Valljuk be, ilyen téren is sokat tanultam tőle.
Most pedig itt állok a parkban, ami a Roundview és a Badminton középiskola között helyezkedik el. Nem tudja senki, hogy itthon vagyok, s hogy itt is maradok egy huzamosabb ideig, mielőtt tovább állnék, és újra turnéra mennék, hogy bejárjam a világot. Epekedve figyelem a Badminton bejárati ajtaját, amikor kicsengetnek és csorda módjára több száz lány rohan ki egyszerre, ám én mégis az egyiket kutatom a szemeimmel. Axelle Oxburry mindig tökéletesen nézett ki, mielőtt elmentem, okos volt és intelligens, még a viccein is tudtam nevetni, ami nagy szó, hiszen engem nehéz megnevettetni. Még mindig emlékszem a puha ajkaira és a lágy csókjára. Egy szó nélkül itt hagytam, amit a mai napig bánok. Újra kapcsolatba akarok kerülni vele, ám egy év hosszú idő. Attól, hogy a város sokban nem változott egy ember annál több dologban.