Mélyen szívtam be számon keresztül legelső ébren lévő légkortyom, szemhéjaim pedig összeragadtak az álomtól. Minden pontom deréktól felfelé sajgott, ahogy egyszerűen levegőt vettem, mintha valami nyomná a tüdőmet. Megemeltem a fejem pár centiméterre a párnámtól, de belehasított valami, mintha tompa tárggyal ütögették volna, ahogy csigolyáim ropogó mozgásával felemelkedtem a puhaságból. Rossz ötlet volt. Inkább visszadőltem nyöszörgve, a nap pedig vakító fényével tette még nehezebbé a tájékozódást, miszerint hol a francban vagyok. Bár, ha a nap nem lenne útban, akkor sem látnék semmit, mivel érzem, ahogy szemüvegkeretem nem nyomja orrnyergem és füleim. Ki tudtam venni egy sötétbarna, téglatömb alakú bútort a hófehér ágyneműborítás mellett magányoskodva, azon pedig valami fekete dolgot. Igen, az az én szemüvegem, amiért komótosan nyúltam is, kitapogatva a tárgyat, hogy fel tudjam helyezni arcomra.
Nehézkesen hátamra fordultam, onnan pedig ülő pozitúrába kuporodtam, hogy felmérhessem helyzetem. Egyértelműen egy ágyon ülök, és a hatalmas takaró franciaágyon elhelyezkedő velem ellentétes irányba elhelyezkedő üres helyen fel volt hajtva, ebből következtetni tudtam, volt velem valaki. A szoba minden szegletét átvizsgáltam, a ruháim voltak mindenfelé, egyszerű megoldani az egyenletet, miszerint jó éjszakám volt, meztelenségem is ezt jelképezi. Azt a rohadt életbe, elvesztettem a szüzességem.
Homlokomra támasztottam ujjaimat elképedve erre a tudatra, és erősen próbáltam visszaemlékezni, de csak foszlányok, eperszőke hajtincsek, húsos, édes ajkak, amik csak úgy letámadtak, kitöltött foltjaimra hagyatkozva, ő kezdeményezett nálam. Bár annyi rémlik, ajkainak mézes whiskey íze volt, így nem lehetett józan éppen, ezért nincs is mellettem, menekülhetett. Visszahelyezkedtem fekvőpózba, elmerülve a takaró és puffancs párnába. Elkerekedett szemeimet le sem tudtam venni a plafonról, ahogy egyre több emlék tér vissza, a hangja ismerős. Vainness. Az a lány, akiért odáig voltam egy ideig, de mindig gúnyolt, nevetett rajtam, mintha én egy két lábon járó vicc lennék. Pedig nem is ismert, eleinte próbáltam közeledni, hogy megismerhessem, megláthassam
valódi szépségét, majd feladtam. Majdnem egy éve, hogy már nem törekszem felé, közömbös vagyok, amúgy sem szeretek szociális életet írni. Erre a bulira is csupán az ingyen kaja és wifi miatt jöttem, erre összefekszem azzal a lánnyal, tényleg megengedte, sőt, élvezte, ahogy elmerülök benne. Bassza meg, elvesztettem a szüzességem!
Még mindig döbbent arcot vágtam, ahogy levetítődött lelki szemeim előtt, miszerint a szájába veszi keménységem és... OKÉ. Nem, ez nem történhetett meg. Túl zavaros volt, miért bújna ágyba azzal, akin nevetett hosszú éveken keresztül? Semmit sem változtam, maximum magasabb lettem. Nem tartozom az ő "fajtájába" sem, nem a tömegdivat ribanc öltözéket követem, főleg fiúlétemre, de még meg sem közelítem a tömegfiúkák stílusát. Ezt jelzi a padlón heverő sötétkék sapkám, ami nélkül nem nagyon mozdulok ki, akkor sem, ha épp nem hordom. Akkor is, táskámban, vagy zsebemből kandikál ki, hogy bármikor felkaphassam. Hozzám nőtt, nem muszáj a fejemen lennie, s valójában több színű változatban is megvan ugyanez a szabású fejfedő. Utálom a hajamat, ezért szoktam hordani. Igen, nyáron is, a legnagyobb melegben. Azt a rohadt, itt volt a sapkám, mikor elvesztettem a szüzességem!
Mintha erőt merítettem volna ebből a lépésemből, úgy pattantam ki az ágyból, kicsit megszédülve. Amint visszanyertem egyensúlyom magamra kaptam alsó öltözékem, és a fejemre a sapkám. A felsőmmel nem is törődtem, minél hamarabb le akartam lépni, az sem zavar, hogy a használt óvszer ott éktelenkedik az éjjeliszekrényen. Mormoltam magamban imákat, hogy ne találkozzak a legelső alkalmammal így, de meglepetésemre mindenki csak aludt lent, vagy nyöszörgött halkan, fejét fogva. Hosszú, eperszőke tincseknek nyoma sem, ami jobb is, most nem akarom látni. Majd talán később, egy következő életben, ahol nem is ismerem.
A bejárati ajtóhoz osontam, ami nekem a vészhelyzetkijáratot jelentette, ahol magamra kaptam vékonyka felsőm, és el is iszkoltam a házból, mintha bűnöztem volna, pedig emberek, csak megdugtam életem legelső nőjét!