Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Chat
Latest topics
Two Laytons and a Blackbourne ~ avagy a cicaharc
------------------------------
by Jesse A. Blackbourne
Today at 3:32 pm

Elkészültem!
------------------------------
by Moon Sang Hyuk
Today at 3:32 pm

Sorin & Jaxen
------------------------------
by Sorin N. Layton
Yesterday at 11:05 pm

Jeremy & Sorin ~ Please save me
------------------------------
by Sorin N. Layton
Yesterday at 5:24 pm

Játékostárs kereső
------------------------------
by Violet Brunet
Hétf. Feb. 20, 2017 8:09 pm

Avatárfoglaló
------------------------------
by Violet Brunet
Hétf. Feb. 20, 2017 7:39 pm

Violet Brunet
------------------------------
by Noel Jude Maddox
Hétf. Feb. 20, 2017 6:10 pm

Vic & Remy
------------------------------
by Jeremy Bureau
Pént. Feb. 17, 2017 9:20 pm

Karakterbörze
------------------------------
by Oliver J. Wood
Pént. Feb. 17, 2017 5:45 pm

Top posters
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ki van itt?
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (25 fő) Hétf. Ápr. 25, 2016 8:31 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Vic & Remy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

díler



Darling, my name is
• hozzászólások :
9
• tartózkodási hely :
Los Angeles

TémanyitásTéma: Vic & Remy   Pént. Feb. 03, 2017 11:23 pm


Alig vártam, hogy végre itt legyen a hétvége. Semmi munka, semmi szülői veszekedés semmi szabály, amit most ne tudnék megszegni. Itt az idő, hogy lassan kirúgjak a hámból. Már lassan 4 hónapja van annak, hogy kidobtam Ethant, amit valljuk be nem bánok mert gyűlöltem. Az a jó ebben az egész dillerkedésben, hogy Hétvégén legalább szabad vagy. Így hát fogtam mag felvettem, egy bulis szerkót belőttem a a hajamat, kisminkeltem magam és elmentem a belvárosba, hogy keressek valami jó kis szórakozó helyet. Mielőtt, még belépnék rágyújtok egy száll cigarettára és szép nyugisan elszívom. Bemegyek és a pultostól kérek, egy whiskyt, amit, gyorsan megiszok. Majd a egész üveget kifizettem, hogy ne kelljen szegény pultosnak öntögetnie, így meg könnyítettem. Leülök és látom, ahogy egy fiú táncol. Talán sokat ihattam abból, az üvegből mert melegem lett, izzadni kezdtem és elvörösödni a szívem pedig hevesen vert, ez olyan amikor az ember szerelmes? Vagy éppenséggel tetszik neki a másik? Fogalmam sem volt róla, de ettől a whiskytől csodálatosan éreztem magam. Észrevettem, hogy rám néz biztos felfigyelt rám, vagy csupán az ösztönei súgták meg neki, hogy valaki figyeli esetleg, egy megérzés. Mikor rám nézett elpirultam és nem ismerem, de nekem már tetszik. Nem erek odamenni hozzá, így a pultnál ülök és iszom a whiskymet tovább, majd amikor észre veszem, hogy nem figyel ismét ránézek. Most gy érzem magam mintha pillangók repkednének, legalább is élednének fel a hasamba. Megfogadtam, hogy soha többit nem leszek szerelme, de szerintem ezt nem nevezném szerelemnek hanem pusztán, csak fellángolás, egy idegen fiú iránt. De ha szeretne valamit, akkor majd úgy is idejön hozzám, addig nézelődök és megnézem, hogy ki hogyan  táncol. Eljöttek, ide szerelmes párok is élvezni a bulit, erről kicsit eszembe jutott Ethan, de már elfelejtettem. Most van, egy kiszemeltem és nem tudom még, hogy lesz vagy mi lesz de nekem nagyon tetszik, így hát nagy levegő és a whsykis üvegemmel hozzá léptem és mosolyogtam.
-Szia! Csatlakozhatok hozzád?- Próbáltam eltüntetni azt magamról, hogy igazából oda meg vissza vagyok ezért a fiúrét.Megszeretném őt ismerni, aztán talán majd később valami, egyszer csak kialakulhat köztünk. Nagyon meg szeretném őt ismerni és örülök, hogy eljöttem bulizni, mert már megérte eljönnöm. A válaszára várva, beleiszok az üvegbe, úgy is majd fizetek neki, egy kört a iszik.
-

Vicky
& Remy
By: Alien
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

kívülálló



Darling, my name is
• hozzászólások :
8
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Egyetemista önkergető

TémanyitásTéma: Re: Vic & Remy   Vas. Feb. 05, 2017 2:04 am




Mistaken for love, it was a perfect illusion


Életem második igazi bulija. Tudom, hogy ez borzasztóan szánalmas, hiszen húsz éves vagyok, mások az én koromban már rendesen hozzászoktak a szórakozóhelyekhez, az éjszakai élethez, ahhoz a világhoz, amihez nekem eddig semmi közöm nem volt, mert semmi közöm nem is lehetett. Azért ez az egész jelentősen különbözik a követségi partiktól.  Félhomály, helyütt lilás fények, összemosódó arcok, zene. A zene az hihetetlen, mindig is odavoltam az erejéért. Tetszett, ahogy az emberek nagy része egyszerre mozgott vagy legalábbis egy ritmusra. Én nem inni jöttem, voltam már részeg, így ez a része a dolognak nem nagyon vonzott, sokkal inkább a zene és a tánc az, amiért itt kötöttem ki ma este teljesen egyedül.
Egy sört fogyaszthattam el és máris a parketten voltam, már otthon is szerettem táncolni, de csak magamban tehettem, hiszen, ha nyilvános eseményeken ugráltam volna, mint valami áramrázta elmebajos, bizonyára a családomat hoztam volna kellemetlen helyzetbe, ezt pedig minden áron el kellett kerülnöm. Most jóval szabadabb voltam, még mindig nem csinálhattam azt, amit akartam, de lényegesen többet megengedhettem magamnak, mint eddig. Így lehet, hogy ezen a kellemes estén ebben a klubban mozgatom a testem a zene ritmusára.
Hirtelen megérzem, hogy valaki bámul. Egy ideig próbálok nem figyelni rá, de lehetetlen, olyan kellemesen zavaró. Észrevettem már, hogy többen is nézik, ahogy táncolok, de ők hamarosan abbahagyják, ennek az illetőnek a tekintetét viszont több, mint tíz percig érzem magamon, így felé fordulok. Egy világos szemű, rövid hajú lány szemeibe nézek, aki még most is valósággal szugerál. De vajon miért? Fogalmam sincs. Pár másodpercig nézem,aztán újra a táncra kezdek figyelni. Még mindig érzem, ahogy pásztáz, nem állítom, hogy zavar, csak kissé szokatlan számomra, hogy ennyien megnéznek. Hamarosan a korábban látott lány elhatározta magát és megérkezett elém, ekkor vettem észre a tetoválásait. Nem sűrűn láttam olyan embereket, mint ő, a környezetünkben ez a stílus egyáltalán nem volt tipikus, főleg nőknél. Kifejezetten érdekesnek találtam a kinézetét, annyira, hogy, amikor megszólalt kicsit össze is rezzentem. Szeme furcsán csillogott, de ezt lehet az alkohol számlájára írni, mivel épp üvegből itta a whiskeyt.
-Öhm…-keresem a szavakat zavaromban, hogy ne franciául kezdjek beszélni- miért is ne?! Persze-mosolygok rá kedvesen és próbálom elrejteni mennyire nem szoktam hozzá az ilyen helyzetekhez.



_________________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

díler



Darling, my name is
• hozzászólások :
9
• tartózkodási hely :
Los Angeles

TémanyitásTéma: Vic & Remy   Vas. Feb. 05, 2017 9:19 pm


Láttam, ahogy a fiú végig nézett rajtam és a tetkómat is megpillantotta. Kicsit fura szemmel tekintett rám, de se baj ez nagyon tetszett, benne és amikor azzal az aranyos szemeivel rám nézett a tekintetébe, volt valami vonzó dolog a szívem pedig, elkezdett kalapálni, de még csak lassan. Ahogy beszélt és az a cuki hang na meg, némi akcentus teljesen tökéletes! Gondolom francia lehet, mert megismerem a franciákat a beszédjükről, mert egyszer utaztam már francia országba. Nagyon jó volt ha lehetne, még vissza mennék. Szegény fiúnak, az arcára van írva minden kitudom olvasni, hogy zavarodott állapotban van, mert ha igazam van és nekem mindig az van, akkor ha jól sejtem, talán még nem beszélgetett lánnyal. Elmegyünk a pultoshoz, majd hirtelen szóra bírom a számat.
-Mit iszol?- Kérdezem, mosolyogva, majd az üveg whiskyt odaadom a pultos lánynak és kifizetem. Igaz, hogy a válaszára várok közben végig pásztázom a szemeimet rajta. Nem tudom, milyen érzés fogott el, de ez nagyon jó jobb, mint mikor Ethannel voltam együtt. Ez, most teljesen más szituáció volt a szemei elkápráztattak a sugárzása egyszerűen csodálatos és az a mosoly, meg ahogy rám néz nem is tudom, hogy mit mondjak. Meg nem szerethettem bele, csak úgy egy vad idegen emberbe, akit nem is ismerek. Miután abba hagytam a rá való bámészkodást megint kinyitottam a szám.
-Na és mióta vagy itt?- Szélesen mosolyogtam a fiúra. Éreztem, hogy a tenyerem izzad ezért gyorsan beletöröltem a nadrágomba. Talán, csak a sok whyiskitől van. Pusztán, csak egy fellángolás lehet a számomra? Nagyon remélem, hogy igen. Nem tudom, hogy most költözött-e ide a városba, de nagyon szeretném ha jobban megismerném őt és egyszer talán, csak barátok lennék.
-

Vicky
& Remy
By: Victoria
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

kívülálló



Darling, my name is
• hozzászólások :
8
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Egyetemista önkergető

TémanyitásTéma: Re: Vic & Remy   Pént. Feb. 17, 2017 9:20 pm




Mistaken for love, it was a perfect illusion


Nagyon furcsán érzem magam. Vajon miért jött ide hozzám ez a teljesen idegen lány? És miért bámul rám ilyen nagy, csillogó, kék szemekkel? Valami furcsa rajtam? Nem értem, elég ijesztő, először az fordul meg a fejemben, hogy mi van, ha megismert, de aztán ezt lassan kizárom. Esélytelen, akkor bizonyára a nevemen szólított volna vagy legalább…nem tudom. Ha felismertek eddig mindig először a nevemet hallottam először, csak aztán láttam meg az illetőt, akinek a szájából elhangzott.
Érdekes ez az egész, de úgy döntök sodródom és követem a pulthoz, ahol megkérdezi miféle alkoholt fogyasztanék. Azt hiszem meg akar hívni, de ezt nem szívesen hagynám tudatában, hogy olyan gazdag vagyok, hogy a fél szórakozóhelyet meg tudnám venni zsebből, ezzel mondjuk lehet, hogy nem kellene hencegnem. Hallottam már egy-két jó tanácsot azzal kapcsolatban, hogy minél kevésbé tűnök újgazdag diplomatagyereknek, annál kevésbé néznek annak, bár így is meglehetősen sokan mértek végig a láthatóan új cuccaim miatt, de nem úgy, ahogyan ez a lány teszi. A jótékony sötétnek hála nem látszik, de alaposan elvörösödöm, ahogy találkozik a pillantásunk.
-Öhm…egy pohár sör igazán jól esne-nyögöm ki nagy nehezen, közben ujjaimmal dobolok a pulton, hogy elvonjam a saját figyelmem arról, milyen abnormálisan érzem magam egy ennyire mindennapos, emberi helyzetben. Következő kérdésének örülök, mert nagyon semleges, nem is gondolkodom sokat a válaszon.
-Nagyjából egy órája- mire kimondom kapcsolok. Valószínűleg leesett neki, hogy nem vagyok kifejezetten idevalósi, bár ezt azt hiszem nem valami nehéz észrevenni. Az akcentusommal való küzdelemben egyelőre rendszeresen én maradok alul.
-Mármint…egy hete érkeztem –javítok a feleletemen, hátha így nem tűnök olyan nevetségesnek.




_________________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése




Darling, my name is
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Vic & Remy   

Vissza az elejére Go down
 
Vic & Remy
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
• life is a party :: Bristol :: Belváros-
Ugrás: