díler
Darling, my name is Victoria Fournier • hozzászólások : 9
• tartózkodási hely : Los Angeles
| Tárgy: Victoria Fournier Pént. Jan. 27, 2017 8:53 pm | |
|
Victoria D. Fournier rövid idézet
Vic, Tori
1992. július 22
Bristol
Egyetemista | Egyedül
Las Vegas
Díler
Ruby Rose |
+18 Voltak kisebb gondok velem. De ennek vannak, okai amiért, ilyen csúnya drogokhoz fordultam és ezzel tönkre téve az egészségemet, csak épp egy pasi miatt, aki talán nem szeretett engem túlságosan? Vagy nem kaptam meg a megfelelő törődést? Családtag az olyan, hogy senki nem áll mellettem, bezzeg amikor összejöttem ezzel az idióta, hülye seggfejjel Ethan Willkinsonnal gazdag ficsúr és élvezi a nők társaságát, leginkább ez bosszant. A szüleim őt megszerették, csak is kizárólag azért mert „gazdag”, de az hogy a saját lányuk mit akar? Azt kurvára leszarják. Istenem, de mocskos szám van elnézést kérek érte, gyakran fog előfordulni, hiszen az én életemről van szó és ettől a pasitól óvakodok. Hiába gazdag, jóképű stb.. egyszóval idegbeteg is. Amikor dühbe jön néha- néha rájön a verés.. nos, engem sokszor bántalmazott testileg megerőszakolt, megvert és egész életemben félelemben éltem és élek, amíg vele vagyok. Szüleimet sose érdekelték, hogy mi van velem és a húgomat sem Roxannát. Vele is mindig veszekedtem ugyan úgy, mint a szüleimmel sose tudtunk jól kijönni egymással. Már-már untam minden nap azt hallgatni, hogy Ethan, hogy tetszik itt nálunk? Milyen a munkahelyed? Jól megfizetnek téged? Persze én láthatatlan, vagyok az ilyen szülő meg sem érdemli azt, hogy gyereke legyen és ismételten nem szóltak hozzám csupán csak levegő voltam számukra vagy mint a Harry Potter filmekben, hogy rajtam van a láthatatlanná tévő köpeny, olyan érzésem volt. Felálltam az asztaltól és ezt mondtam a pasim szemébe, mert már nem bírtam tovább. - Ethan… Szakítok veled! Elegem van, már abból, ahogyan bánsz velem, de ez persze téged nem érdekel!- Felmentem a szobába összepakoltam a cuccait, vissza lementem és aztán kidobtam az ajtón, majd megint így szóltam hozzá. - Te is mehetsz a cuccaiddal együtt. – Aztán kitessékeltem az ajtón majd, bezártam a szüleimre nem néztem, hanem felszaladtam a szobámba és magamra zártam, majd egy doboz cigit meggyújtottam. Hirtelen észbe kaptam, hogy el kellene, kezdeni drogozni, mindenki csinálta úgy, hogy én is bele mentem, mert jó bulinak tartottam. Régebb óta van tetoválásom és a szüleimet természetesen ezt, sem érdekelte, mint sok minden más sem. Olyan csúnya szerekhez nyúltam, amit egy idő után megbántam, már mint úgy értem, hogy fejfájás, hányinger mintha várandós lennék, de nem. Először csináltam ilyet, hiszen a családi köröm nem teljesen ugyan,olyan mint más gyereké hanem sokkal rosszabb, aztán rémálmok jöttek. ROHANJ!! ROHANJ te ribanc! – Kiáltotta a volt pasim én a cuccaimmal együtt futottam a repülőtérre, de nem sikerült, hanem megbotlottam és elestem szerencsére nem ütöttem meg magam, csak a térdem horzsolódott, meg egy kicsit, de nem bántam, aztán már csak annyi az emlékképem, hogy a földön eszméletlenül feküdtem. - Hirtelen felriadtam és azt gondoltam, hogy ez csak egy szörnyű álom volt nem történt semmi, nincs itt senki. Megnyugodtam, majd visszafeküdtem aludni. Másnap reggel felébredtem elkezdtem készülődni és a cuccaimat összepakoltam. Írtam gyorsban, egy levelet a szüleimnek, hogy elutazok Bristolba, ahol nem vagyok összekötve veletek ne keressetek és ne hívjatok, hanem eddig is legyek láthatatlan nektek, mint amikor együtt voltam Ethannel. Kiléptem a szobámból, a levelemet letettem az asztalomra és elmentem egyenesen a repülőtérhez. Amikor mentem direkt szétnéztem, hogy neme fog beigazolódni az álmom, amit álmodta és hála Istennek nem! Nyugodtan léptem tovább megvettem a repülő jegyet felszálltam a gépre és rá 10-15 percre Bristolba voltam. Leszálltam teljesen másabb volt mint Las Vegas Ethan nélküli élet és szülők nélküli csendesség, ami nagyon tetszett nekem, bár kicsit furcsa szemmel néztek rám de nem érdekelt. Jó okból jöttem ide, igaz hogy vannak drog problémáim, ezért felkerestem az egyik díler apukáját Jesse Blackbourne apukáját. Beálltam hozzájuk dílernek, egy idő után olyan szerekhez folyamodtam megint, amikhez nem lett volna szabad és emiatt nagyon szégyellem magam. Teljesen romokban vagyok, egy összezavarodott elmém van semmi több. Mert tényleg úgy is éreztem magamat. Eldöntöttem, hogy egy időre felhagyok a dilerséggel és inkább elvonókúrára megyek hát, ha leszokok a drogról és minden más szokásomról. Ott megismerkedtem, egy Carter Horton nevű fickóval és nagyon jól éreztem, magam úgy éreztem jókedvűen megtud nevettetni és nem gazdag, nincsen kocsija,de engem egyáltalán nem érdekelt, azt hiszem beleszerettem, mert mellette önmagam lehetek. Hiába szégyen nem szégyen, de az orvosom ő az aki segít leszokni, hogy bármiféle drogokhoz nyúljak. A munkámat elfogadta, hogy ezt szeretném csinálni és engedélyt adott rá, de én önszántamból jöttem ide. Ha tényleg ezzel szeretnék tevékenykedni, akkor meg kell állnom, hogy ne nyúljak hozzá, mert egyrészt a munkámat veszélyeztetem ezzel. Nappal pedig, egy átlagos egyetemista lány vagyok. Párszor már volt balhém az iskolában figyelmeztetést is kaptam, de én kirúgattam saját magam. Abba hagytam az egyetemet a barátaim, akik ott voltak, mellettem azokkal megszakítottam a barátságot és egy új életet kezdek, ahol nincsenek Ethan, féle fiúcskák. Az még azért, az eszembe van, hogy a levelezőit elvégezzem nappali tagozaton. Egyenlőre a munkámnak és Carternek élek. Ha ő nem lenne, akkor én sem lennék már azt hiszem, hogy szerelmes lettem. De kitudja, hogy mi jön közbe elvileg még bármi megtörténhet. Megpróbálok az életemhez ragaszkodni és nem a szenvedélyeknek élni.
|
|
roundview diák
Darling, my name is Noel Jude Maddox • hozzászólások : 34
• kor : 25
• tartózkodási hely : nowhere. everywhere
| Tárgy: Re: Victoria Fournier Pént. Feb. 03, 2017 8:57 pm | |
|
Elfogadva! you passed the test! Szia Vic, Fangirlködök még egy utolsót a pofidra, aztán ígérem, befejeztem. Szóval a lapoddal nincs semmi gond, és kivételes ember vagy, megkímélnélek a szokásos szófosásomtól az elfogadónál, túl zokni hozzá az agyam, nem akarlak tovább váratni. Tehát ugorjunk oda, ahol elküldelek pofit foglalni, és mész játszani. Puszikanyuszika |
|