Vicky & Roxy

Ültem a szobámba telefonoztam chipset ettem és filmeztem. Pont, írtam az egyik ismerősömnek, hogy este megyek dolgozni, de már jobb állapotban vagyok, mint akkor, amikor cuccozta. Teljesen kivoltam és elvonókrára mentem. Az életemet sok csalódás érte, de megpróbáltam küzdeni az álmaimét és azért is, hogy a szüleim elfogadjanak olyannak, amilyen vagyok. De, amúgy a tesóm Roxy mindig ott volt untam, hogy állandóan az árnyékában kell, éljem magam, és a szüleim folyamatosan őt dicsérték, engem meg le se, szartak láthatatlan vagyok számukra. Aztán éltem az életemet, ahogy kellett majd közöltem velük, hogy elköltözök. Azt sem vették figyelembe, így tovább léptem. Beindult az életem és én így érzem jól magam, vannak munkatársaim, akik elfogadnak engem, olyannak amilyen vagyok. Nem sokkal később, amikor a barátnőmmel beszélgetek váratlanul, egy furcsa SMS érkezik. Letettem a telefont és megnéztem az SMSt, hogy ki küldte. Hát persze, hogy a drágalátos húgom küldte azzal az üzenettel, hogy terhes. Nocsak és nem meri elmondani apucikának? Szánalmasak komolyan, egytől egyig, viszont a húgom bajban van, és nem szúrhatok ki vele. Nem tudom, alszok rá, egyet és majd megoldom, hogy mi lesz vele. Másnap reggel visszaírtam az üzenetre.
- Szeretnék veled találkozni! Gyere Bristolba üdv: Vicky! – Ezt, az üzenetet hagytam neki és egy kis elbeszélgetésre lesz benne része. Tény, hogy majd neki állok és leordítom a fejét, de most mit tegyek? Ne, nagyon várjon tőlem mást, most bezzeg erre jó vagyok neki. Amúgy meg.. az egész család nem ér ennyit. Nem értem tudom, hogy még tanul és egyáltalán nem vagyok féltékeny Roxyra, mert neki is meg van a saját élete és a baja. Azt nem értem, hogy akkor mi a büdös, francért nem tud vigyázni magára? Vagy, egy fogamzásgátlót kellett volna szednie és nem esni teherbe. Nem értem komolyan, még előtte az egész élet ne rontsa, már el egy gyerekkel a jövőjét és mindent. Jó én nem vagyok, tapasztalt én beszélek, amikor ha úgy van kedvem csajozni megyek, de most legyünk őszinték jobban szeretnék összeszedni, egy csajt mint egy hapsit. Különben azért szakítottam meg a kapcsolatot Carterer, akit még az elvonó kúrában ismertem meg, mert tudtam mit szeretnék, tudom, hogy mire vágyok. Arra vágyok, hogy én is viszont legyek szeretve, de ne egy férfi oldalán. Na, de mindegy is nem firtatom tovább a szót, hanem segítek a húgomnak, csak mert, olyan jó nővér vagyok. De nem tudom, hogy megérdemelné. Azért csinálom, hogy az Anyuci és Apuci ne tagadják ki őt, is mint engem annó, csak azért mert más lettem. Szeretem én magam dönteni a sorsomról és nem akarom, hogy más dirigáljon nekem. Ezt a kis Roxanna is megtanulhatná. Lemerném fogadni, hogy ezért tiltották tőlem, mert attól féltek, hogy a jól megnevelt kislányukat elrontom, és rossz útra terelem. Hídjenek, amit akarnak, engem nem érdekel, én segítek neki és kész.