Sorin & Jesse

Sorin && Jesse

Szereti az ilyen házibulikat. Főleg ha ezeken a bizonyos bulikon olyan fiatalok is részt vesznek, aki már elég jól ismerik Jesse-t is, és meghívják, hogy az amúgy is általában elég vad bulikat még inkább feldobja. Igaz, talán még nélküle is tudnák olyan jól érezni az estét, elég lenne még egy kicsivel több alkohol és már nem is kéne a drogokhoz nyúlni. De hát aki egyszer kipróbálja, az már elég nehezen tud róla leszokni, Erről szól ugyebár  függőség is, aminek Jesse csak örülni tud. Mert a fiatalok, ha egyszer kipróbálják, egyre csak többet akarnak belőle, még nem tudják, hol kell meghúzni a határt, és ha egyszer rákapnak a drogok ízére, egyre csak többet akarnak.
És egyelőre csak a konyhaszigetnek dőlve, egy üveg sört szorongatva a kezében figyeli az előtte fetrengő fiatal srácot, akit az órák alatt teljesen kiütött a drog és az alkohol kettőse. Egy pillanatra még felötlik benne a gondolat, hogy talán el kéne őt vonszolni valahova, ahol nem tapossák meg percenként az itt elhaladó fiatalok, hogy legalább ő lehetne annyira felnőtt, hogy ezt megtegye. Aztán mégis a rosszabb fele kerül felszínre. Az, aki sokkal inkább hasonlít az apjára, aki még el is vigyorodik ettől a csodás látványtól, és csak kortyol a söréből. Igaz, ez még mindig csak az első üveg, amit felbontott. Mert jó... az egy dolog, hogy egyébként szeret inni, és gyakran ő is átesik a ló túloldalára, de most, gyakorlatilag dolgozik, ilyenkor pedig soha  nem viszi túlzásba. Mert hát tény, hogy nem igazán bírja a szervezete az alkoholt, és elég könnyen ki tudja magát ütni. De hát olyan állapotban nem igazán tudja eladni a szer, szóval inkább visszafogja magát. És hát ez most is sikerül neki.
De már egy cseppet kezd elege lenni. Már úgy érzi magát, hogy menten megfullad már csak a látványtól is, hogy mellette valakik épp egymás emésztőrendszerét fedezik fel, nem is foglalkozva mindenki mással. Minden bizonnyal már elég részegek ahhoz, hogy csak egymással foglalkozzanak... Talán neki is el kéne magát végre engedni... Hisz mégiscsak egy buli, és amúgy is elég feszült már napok óta, valahogy, valamikor ki kell mindenkinek engednie a fáradt gőzt. És itt biztos hogy találni fog egy vállalkozó szellemű egyént, aki majd befekszik alá. Neki pedig mindegy, hogy ez a személy ki lesz. Ezekkel a gondolatokkal indul meg egy pohár narancslével a kezében - mit persze előtte szépen megbolondított egy kis vodkával meg némi vágyfokozó porral - a nappaliba, ahol a már eléggé irritáló zenére próbálnak táncolni a fiatalok. Ő meg csak ott áll egy darabig az ajtóban, a tömeget pásztázva, míg szeme meg nem akad egy igen ismerős buksin, s azonnal egy széles vigyor kúszik az arcára.
- Nocsak kit látnak szemeim... - felnevetve veti át a karját a vállán, úgy húzza magához közelebb, s ha szabadulni akarna sem ereszti. Most nem. - Mintha nem élveznéd az éjszakát... ez majd biztos segíteni fog. - és azzal a lendülettel nyomja is a poharat a kezébe, és csak bájosan vigyorog rá.
Mert a játék elkezdődött, és Jesse már most nagyon élvezi.

Kinézet ~ Lesz ez még jobb is <3 ~ By: Alien