Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
Hyun & Alex - Bad day
------------------------------
by Kwon Hyunwoo
Csüt. Aug. 17, 2017 10:56 pm

Shadowhunters
------------------------------
by Vendég Csüt. Júl. 13, 2017 10:53 am

Secret diary
------------------------------
by Adrian B. Lyon
Szomb. Május 27, 2017 11:13 am

Jerry && Adrian
------------------------------
by Adrian B. Lyon
Csüt. Május 25, 2017 8:04 pm

Sorin & Jaxen
------------------------------
by Jaxen D. Ford
Hétf. Ápr. 24, 2017 6:37 pm

Hyun & Alex - Elzárás
------------------------------
by Alexander Yang
Szer. Ápr. 19, 2017 12:41 am

Silhouette FRPG
------------------------------
by Hanna Evans
Hétf. Ápr. 17, 2017 8:22 pm

Marvel-Universe Frpg
------------------------------
by Vendég Szomb. Ápr. 15, 2017 11:55 am

Princess and Alien ~ What the fuck are we doing?
------------------------------
by Adrian B. Lyon
Hétf. Ápr. 10, 2017 9:35 pm

Top posters
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég
Nincs
A legtöbb felhasználó (25 fő) Hétf. Ápr. 25, 2016 8:31 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Princess and Alien ~ What the fuck are we doing?

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
28
• kor :
18
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Ingyenélő bajkeverő

TémanyitásTárgy: Princess and Alien ~ What the fuck are we doing?   Hétf. Jan. 02, 2017 8:33 pm

Are we really studying?
tag: Hercegnőm <3 | notes: Kezdetnek megteszi | outfit: click

- Ez unalmaaaaaas... - És egy kínkeserves nyüszítés az, ami elhagyja a szőkeség ajkait, abban a pillanatban, ahogy elterül az ágyon.
Nem akarja. Még fejét a puha párnák közé is temeti, remélve, hogy ezzel ki tudja védeni jelenlegi tanulótársa minden próbálkozását arra, hogy egy kis tudást csempésszen abba a kemény kobakba. De ezt Adrian Blair Lyon egyáltalán nem akarja. Nem is érti, szülei hogy kényszeríthették erre. Hisz a tanulmányi átlagával nincs semmi baj. Igaz, a legtöbb tárgyból épp csak úgy áll, hogy ne bukjon meg, de hát a legszebb jegy a kettes, nem? Bár talán nem épp a legszebben fog mutatni majd, ha át kell vennie a cég irányítását a szülőktől, de hát ez van. Talán... Talán ha majd idősebb lesz, és kicsit benő a feje lágya lehet, hogy gondolni fog arra, hogy talán ezt nem így kellett volna csinálni. De hát most ezen nem tud, nem is akar gondolkodni. Csak élvezni akarja fiatalságának minden egyes percét, amibe természetesen nem tartozik bele a tanulás. Sokkal inkább a bulizás, vagy egyszerűen csak az alvás. Na igen, ezt a kettőt sokkal szívesebben csinálná most, és ha a másik hagyná ez utóbbit biztos végre is hajtaná. Csak hát a helyzet az, hogy a Lyon szülők megelégelték, hogy a fiúk átlaga lent van a kút fenekén, mert így nem tudja majd átvenni a cég vezetését, és akkor nincs örökösük sem - mert az elég nagy szívás, ha az ember lánya meddő, és nem tudja a családfőt elhalmozni utódokkal ugyebár.
Csak hát van ez a srác. Ez a tizennyolc éves szerencsecsomag, akinek annyi szerencséje - bár ezt talán a másik nem így gondolja - van, hogy Adrian a barátjának nevezi. És még a Lyon házaspár is kedveli a fiút, így őt kérték meg, hogy szedje rendbe kicsit a gyereküket, ha már a szülői szóra nem hallgat. A remény hal meg utoljára, nemdebár? Mondhatni ő az utolsó mentsváruk, tőle várják a csodát, hisz tudják, hogy Ad igencsak kedveli az idősebbet, és még reménykednek benne, hogy ez elég arra, hogy ösztönözni lehessen egy kicsit a tanulásra. Egy baj van... Hogy Sulli látványa nem épp a tanulásra készteti. Pont ellenkezőleg, sőt... Olyan gondolatok támadják meg egyre sűrűbben az elméjét, amik akkor szoktak előkerülni, mikor egy buliban ár hullarészegen, esetleg betépve igyekszik felszedni valami hasonló állapotban lévő nőt... Vagy esetleg pasit. Ilyen gondolatokkal lépett be percekkel ezelőtt is a szobájába a másik után, jól szemügyre véve annak formás fenekét. De most... Hát ezek a gondolatok messze szálltak, hamar elűzte az angol romantika irodalma, amit épp igyekszik a szőkeség fejébe verni a másik. Nem maradt más csak a szenvedés, és a kínkeserves nyüszítés, amit Adrian a párnával fojt el. Mintha csak fizikai fájdalmat érezne, ami csak egyre erősödik, ahogy telnek a percek, és nem azt csinálják, amihez a fiatalabbnak kedve van. Mert talán ez igaz is.
- Ez fááááj... Hagyjuk abba, most azonnal... Csináljunk valamit aztán majd bemesélem anyáéknak, hogy tanultunk, jó? Csak hagyjuk abba, mert már fáj... - dünnyögi a párnába, így talán Sullivan nem is érthet mindent, de a lényeg megvan. Adrian Lyon nem akar tanulni, mert attól a maradék p idegsejtje, amit még nem pusztított el az alkohol, és a drog.
- Vagy tudod mit? - pattan fel azonnal, hogy odamásszon a másikhoz, hátulról szorosan átölelve. S a füléhez hajolva dörmögi a következőt. - Szórakozzunk egy kicsit, Hercegnőm...


_________________

We are punished by our sins, not for them.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
6

TémanyitásTárgy: Re: Princess and Alien ~ What the fuck are we doing?   Csüt. Jan. 05, 2017 10:52 pm



Alien &
Princess


Rövid idézet, vagy valami

A
d… még csak két sort olvastam fel. Érted? Kettőt. – mutatja még a kezével is a lustaságnak. Nem érti, hogy ebben mi a fárasztó. Mert jó, nem épp a legizgalmasabb dolog a tanulás, de még tényleg csak most kezdték el, alig két perce és az űrlény, már feladta a próbálkozást. De mit is vár tőle? Nem is ő akarta ezt az egészet, hanem a szülei. Amit egyébként teljesen megért, hiszen ilyen átlaggal, csak szégyent hoz a házaspárra, aki saját kölykükként nevelve a szőkeséget, elhalmozva minden jóval, amivel csak lehet, és erre azt kapják hálaként, hogy a drága ügyet sem vet rájuk. Csak egy elkényeztetett nagy majom lett belőle, aki elvárja, hogy minden úgy legyen, mint ahogy ő azt megálmodja magának.  Nem képes semmit sem komolyan venni. Jó, hogy élvezze ki az ember, míg fiatal, de ez már olykor túlzás, amit ez a huligán csinál. Pontosan nem is érti miért követi folyton, miért unja szét a fejét minden bulin végig bámulva azt, hogy miként szórakozik, enyeleg mással. Egyszerűen nem érti, miért nem tudja otthagyni és miért cipeli mindig haza, miért falaz neki azért, hogy szülei rá ne jöjjenek arra, hogy a tiltás ellenére megint kint volt. Egyszerűen csak túl jó szíve lehet. Pedig meg se érdemli és mégis. Csoda, ha ezek után elvárja, hogy minden úgy legyen, ahogy ő akarja?De most nem, most nem fogja hagyni. Hadd szenvedjen csak, úgy is megérdemli. Na meg egy kis tudás még nem fogja a sírba vinni. De hát mondhatja ezt neki. Csak nyafog itt, mint egy kisgyerek, bár talán még egy nyűgös gyerekkel is könnyebb bánni, mint vele. Néha nem is tudja eldönteni, hogy részegen vagy józanon rosszabb. –Na, gyerünk, bírd ki! Már nincs sok hátra és végeztünk az első oldallal. – csapdossa meg egy kicsit a fenekét és már folytatja is tovább az olvasást. –Mi az, hogy fáj? Ebben még is mi fáj? Még évszámokat se sorolok, meg számodra idegen fogalmakat, akkor mit hisztizel? –sóhajtva pillant rá. –Komolyan nem értelek… és nem fogsz te semmit se bemesélni nekik, mert csak azért se hagylak! – ölt rá nyelvet, ahogy vissza fordul a könyvéhez. Nem érdekli, hogy több kedve lenne lustulni. A szülei megbízták ezzel és meg akar birkózni vele. Egyrészt, mert a szőkeségnek se árt, ha nem bután hal meg itt az elkövetkezendő órákban, más részt, meg kíváncsi mit is tudna a fejébe beleverni. Ha kell, úgy tanítja majd, mint egy kiskutyát, nem érdekli. Ha törik, ha szakad, de legalább csak ezt a –számár- semmi kis anyagot bele fogja szuszakolni csökönyös agyába.
-Hm, mit?- fordulna meg felé, de addigra már ott is terem közvetlen mögötte, amire hirtelen nem is tudja, hogy mit gondoljon vagy reagáljon. A sokat hallott hang, mely eddig csak nyekerget, most valahogyan egész máshogy fest. Szinte beleborzong, abba a jól eső dörmögésbe és kell egy kis idő, mire vissza tér. Kissé félénken, de egyben kíváncsian pislog maga elé, majd óvatosan Adrienre viszi tekintetét. –Szórakozzunk? Most még is mi jutott már az eszedbe? Buliba nem megyek, ne is próbálkozz! – teszi karba a kezét. Tőle akár mehet nyugodtan is, de úgy jön haza és mászik vissza, ahogy tanulta, őt most nem érdekli.

Limitless ‖ 520 ‖ Remélem elmegy <3 ‖ ×

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
28
• kor :
18
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Ingyenélő bajkeverő

TémanyitásTárgy: Re: Princess and Alien ~ What the fuck are we doing?   Hétf. Jan. 23, 2017 8:26 pm

Are we really studying?
tag: Hercegnőm <3 | notes: Kezdetnek megteszi | outfit: click

Le sem tagadhatná, mennyire unja már most az egészet. Pedig tényleg épp csak most kezdtek bele, konkrétan két perccel ezelőtt, és épp csak két sort olvasott fel Sulli a tankönyvből, Igazából Ad még csak azt sem tudta, hogy van neki ilyenje, hisz soha nem is vitt eddig még egyetlen napon sem könyveket a suliba. Oda is csak azért jár, hogy a haverjaival, főleg a Hercegnőjével találkozzon, meg hogy kialudja az átbulizott, esetleg átvideojátékozott éjszakákat. Mert hát aki éjjel nem alszik, annak nappal kell bepótolni az egészet. Erre pedig tökéletesek az irdalom, matek, és töri órák. Meg úgy nagyjából az összes. Tesiórákról is általában sikerül ellógnia; olyankor pedig a suli könyvtárába megy, hogy ott aludjon, ugyanis az az egyetlen hely, ahol mindig csend van. És ahol soha senki nem is keresné. Hisz aki csak egy kicsit is ismeri, tudja, hogy Adrian Blair Lyon maximum képregényeket, vagy képes magazinokat olvas, normális könyv még soha nem volt a kezében. Vagy ha igen, akkor is hajította félre, amint meglátta, hogy egy normális kép sincs benne, meg hogy a betűk is rohadt kicsik. Talán Sulli is betegnek hinné, ha egyszer rájönne, hogy ő a könyvtárba jár, ahol az idő könyvtáros néni már egész jól ismeri - és aki azt hiszi, hogy milyen jó gyerek és milyen szorgalmas meg okos, hogy olyan sok időt tölt abban a teremben. Ooooh de ha tudná, hogy mi az igazság... És az idősebb is csak addig csodálkozna, míg meg nem tudná, hogy csak aludni jár a könyvekkel megpakolt polcok közé.
- De már ez a két sor is rohadt unalmas... Ennél már csak rosszabb lesz, higgy nekem... Neeeem akarooooom... - nyöszörög a párnába, és kínjában még kalimpál is a lábával. Nem érti, neki miért kell ilyeneket tanulni. Egyáltalán már ott megakadt, hogy mégis ki az a hülye, akit egy kicsit is érdekel a romantika. És most nem a szexuálisan túlfűtött pillanatokra gondol, hanem arra a régmúlt korra, ahol minden ilyen nyálas volt. És annak már rég vége is van. Az egy dolog hogy fent maradtak azok a hülye papírfecnik, de nekik miért is kell ezekről tanulni? Soha az életben nem fog neki kelleni, sőt... Jó esetben ha sikerül leérettségiznie, mindent el is fog felejteni, mert nem is lesz rá szüksége. - Hogy Mi fáj? A tavi költők, Byron, meg meg meg... Mégis ki olyan idióta hogy egy kibaszott vázához írjon meg egy kibaszott verset? - fakad ki, első látásra teljesen indokolatlanul. De ő tényleg nem érti ezeket a dolgokat. Hogy mégis miért, és nekik minek kell mindezt tudni. Persze, tudja ő, hogy vannak olyanok, akik pont az ilyenek miatt vannak úgy oda. De hát azokat az embereket sem érti. És igazság szerint nem is nagyon akarja megérteni őket, és amíg nem akarják ráerőszakolni a dolgot, teljesen hidegen hagyja minden. Csak épp a baj ott kezdődik, hogy Sulli - és közvetetten a szülei - pont erre készülnek.
Ha lenne egy kis esze persze még hálás is lenne a véneknek, akik csak azt akarják, hogy a fiúk vigye is valamire az életben, és ne hozzon szégyent rájuk. Igazából már az csodálatra méltó, hogy nem fogadtak örökbe egy másik, minden bizonnyal rendesebb gyereket, hátha az kicsit javít a hírnevükön, mert hát a idősebb kölyök ezt egyáltalán nem teszi meg. És persze, valahol mélyen hálás is ezért, csak épp nem tudja, hogy ezt hogy mutassa ki. Mert hát hozzá van már szokva, hogy minden úgy van, ahogy azt ő akarja, és erről elég nehéz leszokni.
De aztán felgyúl az a bizonyos villanykörte, az újonnan rózsaszínre mázolt buksijában, mire azonnal is pattan fel, hogy legújabb ötletét a másikkal is vázolja. Nem is habozik tovább, egyből az idősebb köré fonja a karjait, és az előbb még nyávogós hang most már a jól megszokott, mély, dörmögő hangszínt veszi fel. Mert ő eldöntött valamit. És mindig az van, amit ő akar, mégha azt nehezen is tudja megszerezni.
- Szórakozzunk... - kuncog fel a felvetésére, miközben egy aprót harap a fülébe, s keze szép lassan kezd el csúszni lefele, hogy aztán a másik pólója alá is besimítson, megcirógatva annak hasát. Persze mindent akkor, ha engedi. - Nem épp olyan szórakozásra gondoltam... Ez annál sokkal élvezetesebb...


_________________

We are punished by our sins, not for them.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
6

TémanyitásTárgy: Re: Princess and Alien ~ What the fuck are we doing?   Vas. Ápr. 09, 2017 9:46 pm



Alien &
Princess


Rövid idézet, vagy valami

D
irekt könnyűvel kezdte. Legalább is úgy vélte, hogy az irodalom elég könnyű ahhoz, hogy Ad csökönyös fejébe is beleverhesse. Mert hát, ha közelebbről megvizsgáljuk, tényleg ez tűnik a leglogikusabbnak. Nincs benne semmi matematikai művelet, és évszám is aránylag kevés van, hogy még véletlenül se terhelje túl a másikat ilyenekkel. És azon belül a romantika az egyik kedvenc műfaja. Igazából a művészet bármelyik ágát nézzük, a romantika az, ami a legközelebb áll hozzá. Bár talán nem is olyan nehéz ezt kitalálni. Elég csak rá nézni erre az édes, kedves fiúra. Egy igazi ritka kincs a mai fiatalok közt. Míg mindenkit csak a buli, a pia és a drog érdekel, addig ő otthon tökéletesen jól érzi magát a könyveivel. Vagyis csak érezné magát, ha nem kéne folyton Dri után rohangálnia. Mint valami rossz gyereksintér, aki még fizetést sem kap azért, hogy végignézze azt, ahogy a másik kiéli a vágyait. Legalább emiatt várná el azt, hogy cserében nyugton marad két percig és csendben, szenvedés nélkül hallgatja végig azt a csodás verset. –Jaj, ne csináld már Dri! Nem olyan rossz ez… Kibírod, na. Csak ezt az egyet fejezzük be, utána kapsz pihenőt. – sóhajtva pillant a másikra, aki láthatóan visszament egy hisztis ötéves színjére. Nem érti, hogy lehet valaki ennyire gyerekes. Pedig ő is csak a javát akarja. Azt, hogy kicsit kulturálódjon és sikeresen jusson el az érettségiig. Na meg az sem árt, ha utána is megmarad neki a tudás, mert azért ne bután kelljen már átvennie azt a nagy céget, amit a szülei kemény munkával hoztak létre. Ennek a cégnek köszönheti azt, hogy most ilyen luxusban élhet. De, ha így halad… Elfog bukni és a piramis aljára fog kerülni. És még ő se segíthet rajta mindig, hiszen a saját életét is alakítania kell, hogy kicsit feljebb tudjon emelkedni a ranglétrán, hogy büszke lehessen rá az édesanyja és, hogy utána ne kelljen neki annyit dolgoznia. Ez az, amit Adrian soha nem fog megérteni. Míg Sullivan egy elszegényedett családban nőtt fel és már sok mindent látott, addig a fiatalabbnak sose volt gondja az élettel. Ezért nem is érti meg, hogy milyen fontos a tanulás. Manapság, ha jó életet akarsz, magadnak a legtöbbet kell nyújtanod az iskolában. Hogy aztán egy híres főiskolába bekerülhess, mert ez fogja meghatározni az életed további részét. De persze miért is érdekelné ez, hiszen úgy van vele, hogy míg vannak szülők, addig van pénz is és nincs sok gond. De a szülők se lehetnek velünk örökké és így 18 évesen már lehetne érettebb is. –De ne fájjon már! Én is kibírom azt, amikor te bulizol, és utána haza kell téged cipelni és még fel is kell vonszolni az emeletre, ha az nekem nem fáj, akkor neked se fájjon ez!- fakad ki végül hátha ez meghatja annyira a másikat, hogy legalább csendben tűrje. Bár őt ismerve, aligha lesz ez elég. Így kissé mérgesen mormogja tovább a szöveget a másikra ügyet sem vetve.

A szórakozás… mindig csak az megy és most is csak azt akar, szórakozni. Most viszont igen rosszat sejt ezalatt a szó alatt. Ezt abból is gondolja, hogy a másik ilyen közel van hozzá és keze is igen csak csintalankodik. De egy ideig nem is tud mit reagálni. Le van fagyva. Mióta a fülébe harapott azóta, már a vészjelző is csak tompán villog a fejében és egy pillanatra még enged is a csábításnak. Már dőlne hátra a másik karjaiba, mikor végre észbe kap, hogy miért is van itt és, hogy kivel van dolga. Így csak torkát köszörülve próbál meg arrébb mászni addig, míg az eszénél van. –Tanulni jöttem, nem játszani… - motyogja, bár igazán ínyére lenne ez a fajta szórakozás, amivel még magát is megrémiszti.

Get It? ‖ 602 ‖ Remélem elmegy <3 ‖ ×


_________________

It`s only in fairy tales
that princesses can afford to wait for the handsome prince to save them. In real life, they have to bust out of their own coffins and do the saving themselves.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
28
• kor :
18
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Ingyenélő bajkeverő

TémanyitásTárgy: Re: Princess and Alien ~ What the fuck are we doing?   Hétf. Ápr. 10, 2017 9:35 pm

Are we really studying?
tag: Hercegnőm <3 | notes: Kezdetnek megteszi | outfit: click

Adrian Blair Lyon tényleg próbálkozik, de nem bírja. Pedig már csak a hercegnője miatt is túl akarta élni ezt a délutánt, ha már volt olyan kedves, hogy eleget tett a Lyon szülők kérésének, és az áldott jó fiacskájukra szánja a délutánját. Na nem mintha amúgy mást csinálna. Hisz az estéket, éjszakákat is gyakran emellett a szerencsétlen mellett tölti. Már ha azt egyáltalán lehet együtt töltött időnek nevezni. Mert hát mikor Adrian sorra járja végig a többi bulizó fiatalt, hogy mindegyiktől aztán legalább egy csókkal gazdagabban és sokkal részegebben jöjjön el, ezt pedig Sullivan szépen végignézi, nem igazán lehet hasznosan eltöltött közös időnek nevezni.
- Jó, de tényleg csak ezt az egyet, és utána pihenünk, oké? - pillant kínzójára, mint egy öt éves, akit épp arra kényszerítenek, hogy egye meg a brokkolit. Mert hát így is érzi magát.
Nem, hogy hálás lenne a barátjának, hogy legalább próbálkozik egy kis tudást csempészni abba az elsőre talán igencsak barázdálatlannak tűnő idegsejt csoportosulásba. De ezt ő nem akarja befogadni. Persze érti ő azt, hogy ez az alapműveltség része, és hogy legalább ennyit illene tudnia, hisz még csak rendes évszámok sincsenek benne, de nem. Neki ez tényleg nem megy. Talán az irodalom az egyetlen olyan tantárgy, amivel ki lehet őt kergetni az univerzumból is. Tényleg nem érti, hogy neki miért kell ilyen hülyeségekkel foglalkoznia, hisz életében nem vett még a kezébe könyvet önszántából. Na jó, talán régen, mikor még kicsi volt, néha megakadt a kezében egy-egy mesekönyv, de ahogy telt az idő, úgy szivárgott el az életéből az olvasás. És már nem is nagyon akar visszatérni. Talán csak akkor, ha találna valami olyan könyvet, ami még neki is az ínyére való. De a romantika sajnos nem tartozik ezek közé. És tudja jól, hogy Sullivannak meg ez a mindene, hogy ő szereti. Épp ezért nem vágta még ki az ablakon a könyvet. Mert annyira azért tisztelettel van a másikra. Fura is... Ennek ellenére azért hangot ad nemtetszésének, mert azt nem tudja megállni.
- Ahh... Jó, de csak mert te is kibírod... - morogva temeti vissza a fejét a párnába, hogy azt a bizonyos verset épp hogy csak hallja. Így mondjuk elég kevés dolog fog megmaradni belőle, de azért igyekszik. És csak is Sulli miatt. De hogy valami nincs rendben vele, az is biztos...

De aztán eszébe jut valami sokkal szórakoztatóbb. Nem is tudja, hogy nem vetemedett erre már korábban is, hisz Sullivan volt mindig is mellette, ő cipelte midig haza a bulikból, s részeg pillanataiban még gyakran flörtöt is vele. Igaz, azt olyankor szinte mindenkivel csinálja, de Sulli valahogy más. Ő még soha nem akarta maga alatt tudni; legalábbis nem a durva énje alatt. És legalábbis nem mostanáig. De ahogy a másik fülébe harap, s besimít a felsője alá érzi, hogy már nem tudja visszafogni magát. Akarja őt. Kell neki a drága Hercegnője, és meg is szerzi.
- Hát akkor tanuljunk... - De nem engedi elhúzódni, ha szabadulni akarna csak visszahúzza magához, s nem ereszti, miközben lágyan a nyakába csókol. - Tanuljunk egy kis biológiát. Mit szólsz hozzá? - Lágyan dörmög a fülébe, hogy aztán ismét a nyakához hajolva gyengén harapjon a puha bőrébe.
De ez csak elterelés. Hogy ne tűnjön fel neki, hogy a keze már a nadrágja övénél kalandozik, amit aztán ki is csatol, majd a gombjától is megszabadítja azt a már nagyon útban lévő ruhadarabot.
De egyelőre még nem halad tovább, csak válaszra vár.


_________________

We are punished by our sins, not for them.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése




Darling, my name is
Sponsored content

TémanyitásTárgy: Re: Princess and Alien ~ What the fuck are we doing?   

Vissza az elejére Go down
 
Princess and Alien ~ What the fuck are we doing?
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Lucrata kolónia (Alien kaland)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
• life is a party :: Bristol :: Otthonok :: Lyon rezidencia-
Ugrás: