Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
Hyun & Alex - Bad day
------------------------------
by Kwon Hyunwoo
Csüt. Aug. 17, 2017 10:56 pm

Shadowhunters
------------------------------
by Vendég Csüt. Júl. 13, 2017 10:53 am

Secret diary
------------------------------
by Adrian B. Lyon
Szomb. Május 27, 2017 11:13 am

Jerry && Adrian
------------------------------
by Adrian B. Lyon
Csüt. Május 25, 2017 8:04 pm

Sorin & Jaxen
------------------------------
by Jaxen D. Ford
Hétf. Ápr. 24, 2017 6:37 pm

Hyun & Alex - Elzárás
------------------------------
by Alexander Yang
Szer. Ápr. 19, 2017 12:41 am

Silhouette FRPG
------------------------------
by Hanna Evans
Hétf. Ápr. 17, 2017 8:22 pm

Marvel-Universe Frpg
------------------------------
by Vendég Szomb. Ápr. 15, 2017 11:55 am

Princess and Alien ~ What the fuck are we doing?
------------------------------
by Adrian B. Lyon
Hétf. Ápr. 10, 2017 9:35 pm

Top posters
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég
Nincs
A legtöbb felhasználó (25 fő) Hétf. Ápr. 25, 2016 8:31 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Hyun & Alex - Bad day

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Hyun & Alex - Bad day   Hétf. Ápr. 24, 2017 9:07 pm



Hyun && Alex
Nem vészes. A pulcsim eltakarta a zúzódásokat, egyedül a nyakamon látszottak még a foltok, de azokat könnyen ráfoghattam bármi másra - meg amúgy is, merjen csak bárki is megbámulni olyan közelről! Azért a táskát nem lett volna valami kellemes a hátamon hordani, ezért ma inkább oldaltáskát vettem fel, baseballsapkát húztam a fejemre és eldöntöttem, hogy a világon senkihez nem fogok hozzászólni, aki pedig csak rám óhajt nézni, megütöm.
Rossz napom volt, a rossz napok közül is az extrán szarabbik. Sokkal könnyebb dolgom van, ha az az állat hétvégére időzíti a veréseit, mert akkor kapok néhány napot, hogy összeszedjem magam - nem is fizikailag, inkább mentálisan. De így, hogy másnap már jönnöm kellett a sok kretén közé... Hát, Isten áldja a Roundview gimit! Amúgy is, mi a szarért kell nekem bejárnom? Legfeljebb bezárnak megint pár órára a sok hiányzásom miatt, aztán szépen rendeztük is a dolgokat. Ha meg valamelyik seggfej akadékoskodna, csak mélyebbre kell nyúlnom a zsebemben és kész... Biztosan mazochista vagyok és élvezem, hogy tovább ronthatok a hangulatomon.
Nagyon szerettem volna találni valakit, akin kiadhatom az összes felgyülemlett feszültséget, és valami hülye ürüggyel a szart is kiverhetem belőle. Hyun fasziját vadásztam egész reggel, de valószínűleg még nem ért be - vagy csak rájött, mi fog várni rá, és elbújt valamelyik klotyóba. Biztosan az a törzshelye. Mindenesetre meguntam a vadászatot és úgy döntöttem, ráér a tanítás végéig elhalasztani a dolgot - addig biztosan Hyunnak sem esik semmi baja. Ha meg mégis... megkedveltem a srácot, de annyira haragudtam az egész világra, hogy tulajdonképpen leszartam. Nem vagyok bébicsősz, meg tudja oldani egyedül is, míg kezelésbe nem veszem.
Szóval, ebéd után már nem igazán siettem vissza a folyosókat róni, inkább elszívtam a haverokkal egy füves cigit. Megpillantottam Hyunt az udvar túlsó felén, és majdnem odaintettem, de amikor láttam, hogy ő is észrevesz engem, reflexből elfordítottam a fejem. Tudtam, hogy nem kéne seggfejként viselkednem, de egyszerűen nem vágytam most a társaságára... Tuti feltűnt volna neki, hogy valami nem oké velem, és nem akartam, hogy a haverjaim előtt kezdjen el nyaggatni vele. Meg úgy eleve nem akartam, hogy bármit is szóljon a haverjaim előtt - a legjobb, ha ez a sok barom semmit nem tud a létezéséről. A végén még kicikizték volna, mert ezek a hülyék sosem látnak át a külsőségeken és fogalmuk sincs arról, hogy Hyun egyébként baromi jó fej. Kizárt, hogy gúny tárgyává tegyem az egyetlen srácot, aki hozzám mert szólni az elmúlt hónapokban. Amúgy is, hosszú még a nap - bőven ráérek dumálni vele suli után is.
Így aztán tovább szívtam a cigit és igyekeztem úgy tenni, mintha magamon kívül senki sem létezne, mintha az én önző kis világom tényleg csak rólam szólna. Az utolsó órámra indultam épp, amikor egy nagy csattanás és izgatott zsivaj csapta meg a fülem a folyosó végéről. Bármikor megismerem ezt a hangot: a pofon istenes csattanását, és a sok láma akcióéhes duruzsolását. De ki a fenét vernek fényes nappal, a folyosó kellős közepén?
Arrafelé vettem az irányt, hogy kiderítsem.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Hétf. Ápr. 24, 2017 11:17 pm

Alex & Hyun
Nem akartam elhinni, hogy ami az elzárás után történt az nem álom, hanem valóság. Az olyanok, mint Alex vagy semmibe vesznek, vagy piszkálnak, de ő pár beszóláson kívül más rosszat nem tett. Sőt, segített, megvédett és még haza is kísért. Nem akarom semmibe se beleélni magam. Nem akar a haverom lenni. Csomó dolgom van, nem foglalkozhatok ő vele. Ennek ellenére amint hazaértem felrohantam a szobába, hogy lecsekkoljam a Facebookját. A képeken is ugyanolyan jól néz ki, mint élőben. Gondoltam rá, hogy bejelölöm, de ha túl nyomulós vagyok a végén még letilt. Muszáj volt visszafognom magam, de hiába nyugodtam meg, anya így is látta rajtam, hogy túlságosan is boldog vagyok. Elmeséltem neki mindent, kivéve azt a részt, hogy Alexnek elég rossz a híre, nem egy kifejezett őrangyal típus. Nem baj, álmodozni azért lehet.
Egy kis időre el is feledkeztem róla, hogy nagy valószínűséggel másnap ki leszek nyírva. Én mondtam Alexnek, hogy nem kell megint megvédenie, nem lenne jó, ha bajba keveredne miattam, de azért valahol mélyen reménykedtem benne, hogy majd segít.
Mekkorát tévedtem. A suliban egész reggel őt kerestem, nem is azért, mert testőrömnek akartam fogadni, csak...dumálni akartam vele. Amint észrevett rögtön a másik irányba fordult, és tovább beszélt a haverjaival. Nem mentem oda, az addigi mosolyom is hamar eltűnt az arcomról. Annyira tudtam. Már nem is emlékszik rám, legalábbis nem akar. Pedig azt hittem, hogy...mindegy. Akkor ne létezzek neki. Miért élem bele mindig ilyen hamar magam a dolgokba?
A sorsomat elfogadva sétáltam el a másik irányba. Nem fogok bujkálni a srác elől, és a tanárokhoz se áll szándékomban sírva odarohanni. Alextől elfogadtam volna a segítséget, de őt látszólag ez már rohadtul nem érdekli. Nem hibáztatom, nem is haragszom rá. Az esik rosszul, hogy észrevett, de annyit se értem neki, hogy köszönjön.
A haverjaimat még az ebédnél is kerültem, ha megtudják, hogy mi fog történni elkezdenek hősködni. Ők se sokkal nagyobbak nálam, nem érnének sokat vele, max őket is jól megvernék. A folyosón végül össze is "futottam" - biztosan várt már - azzal a hülyével. Párszor megkértem, hogy engedjen el, de csak lökdösött, és azután pofon vágott. Próbáltam magamban szenvedni, de ezután gyomorszájon vágott amitől összegörnyedve a földre csúsztam. Egyre többen álltak minket körbe, de senki se segített. Nem szóltam semmit, sírni kezdtem mert annyira fájt a hasam, hogy alig kaptam levegőt. Csak jön majd egy tanár, ha meg nem, akkor le fog állni egyszer. Remélem. Utálok mások előtt bőgni, és ezt a többiek nem fogják pár nap alatt elfelejteni. Mexikóba költözöm és nevet változtatok.
Képtelen voltam felkelni a földről, vertek már meg, de eddig a gyomorszájam mindig megúszta. Hallottam, hogy rossz érzés, de erre nem voltam felkészülve. Tudtam, hogy megint meg fog ütni vagy rúgni, de védekezés helyett továbbra is a hasamat fogtam, félig elfeküdve a folyosón.  
Csak legyen már vége...

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Csüt. Ápr. 27, 2017 1:37 pm



Hyun && Alex
Szent szar - ennyi jutott eszembe legelőször és nem több, ahogy megpillantottam a diákok által körbeállt aréna főszereplőit. Egyetlen perc alatt elöntött az elemi düh, csak éppen abban nem voltam biztos, kire vagyok mérges: arra a kreténre, amiért a világra jött; Hyunra, amiért nem tudta távol tartani magát tőle; vagy magamra, amiért nem intéztem el a srácot hamarabb, amikor még megtehettem volna.
Hyunon látszott, hogy nem képes felkelni, de a támadóját ez nem túlzottan izgatta. Hallottam, hogy azt vitatják körülöttünk, vajon felkel-e a földről valaha. Fogadásokat kötöttek és jót röhögtek azon, hogy sír. Tudtam, hogy csatlakoznom kéne hozzájuk, megőrizve a látszatát annak, hogy semmi közöm hozzá, de egyszerűen nem ment - elpattant bennem valami, és a következő pillanatban már mellettük voltam, elsodorva a srácot a folyosón.
A tömeg sikongatva nyitott nekünk utat, ahogy egy jó kis gyomrossal felkentem a falra a srácot, csak hogy érezze a törődést, majd a földön kötöttünk ki, egymást ütlegelve, le-legyűrve. Sokkal több ütést sikerült kiosztanom, mint amennyit kaptam; igaz, az orrom vére megeredt és a szám is felrepedt, a tegnap estémnek köszönhetően már eleve sajgott mindenem, így nem tudtam akkorákat ütni, amekkorákat megérdemelt volna - de konkrétan vér folyt az összes testnyílásából így is. Biztosan félholtra verem, ha valaki nem rángat le róla és nem emlékeztet rá, mennyire fáj mindenem.
Síri csend állt be a folyosón, az addig zsibongó tömeg még csak levegőt sem mert venni. Fájósan kiráztam bevörösödött öklömet, majd Hyunhoz botorkáltam. Ha még mindig a földön feküdt, akkor elkaptam a karját, hogy talpra húzzam.
- Gyere, elviszlek a gyengélkedőre - kijelentésem inkább parancsnak tűnt, ha nem kért a segítségemből, akkor erővel állítottam fel. Nem sokan értették körülöttünk, hogy mit művelek, de őszintén szólva én sem tudtam volna megmondani. Csak abban voltam biztos, hogy baromi szarul esett látni, hogy Hyun a földön vergődik. Ha nem ismerném ilyen jól magam és azt, mekkora seggfej vagyok, azt mondanám, furdalt a lelkiismeret miatta.
A szemem sarkából láttam, hogy néhányan megpróbálják összekaparni a srácot a földről. Félig visszafordultam hozzá.
- Ha még egyszer meglátlak a közelében, nem fogom vissza magam - közöltem a nyilvánvalót, és a többiekre vetett szúrós pillantással egyértelművé tettem, hogy ez mindenki másra is vonatkozik. Hallottam, hogy néhány tanár közeledik a folyosó vége felől, biztos valamelyik stréber riasztotta őket, úgyhogy megragadtam Hyunt, hogy elvonszoljam a bűntett helyszínéről. Semmi kedvem nem volt elzárásra menni.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Csüt. Ápr. 27, 2017 6:21 pm

Alex & Hyun
Senki sem segített. Csak néztek és videóztak, de nem is baj. Úgysem könyörögnék. Inkább verjenek szét, de ilyenektől sose kérnék segítséget. A videók ma már fent lesznek a neten, és emiatt a holnapom se lesz sokkal jobb. Már ha megélem, és ez az idióta nem nyír ki. A fájdalomtól szédültem, lassabban fogtam fel, hogy mi történik körülöttem. Csak akkor esett le, hogy Alex megjelent és elkapta a srácot, mikor páran kiabálni kezdtek. Én közben egyre jobban kiterültem a földön, már az üléshez se volt erőm. Nem hittem el, hogy ez tényleg ő. Valamennyire sikerült felemelnem a fejem, és láttam, hogy Alex és az a valaki püfölik egymást. Szólni akartam, hogy hagyja abba, mert nem csak bajba kerül, hanem még meg is sérül. Levegőt is alig tudtam venni. Lehet, hogy ők hozzá vannak szokva ehhez, de az én testemet nem erre tervezték. A hasamat fogva néztem őket, megörültem mikor valaki végre leszedte a csávóról Alexet. Kicsit túlzásba esett, bár nem is értem, hogy mit keres itt. Ma egész végig ignorált, most meg megment. Nem tudok rajta kiigazodni. Persze jó, hogy nem haltam meg, de jobb lett volna, ha valaki más segít. Ő nem is bír engem...így csak megint bele fogom olyan dolgokba élni magam, amikbe nem kéne.
- Ne, ne, ne. - Sziszegve keltem fel a földről, hiába próbáltam, nem tudtam ellenkezni. Még így is görnyedten álltam Alex mellett, lehajtott fejjel. Bárcsak egy rossz álom lenne. Mindenki rajtam fog röhögni. A tekintetem Alex és a szétvert srác között ugrált. Kicsit túlzásba esett. Oké, ő meg engem akart kicsinálni, de elég lett volna ha ellökdösi mellőlem. Hát nem nem nagyon akarnám felidegesíteni a sapist. Én ennyitől biztos, hogy kinyiffannék. Így is alig állok a lábamon, pedig nem is kaptam akkorát. Ha Alex nem fogna már rég visszazuhantam volna a földre. Hallottam, hogy mond valamit a többieknek, de nem jutottak el a szavai a tudatomig, csak a fájdalomra tudtam koncentrálni. Valamiért hirtelen elindultunk, legalább nem kell az arcukat látnom. Elegem van mindenkiből.
- Köszi.. - Szólaltam meg végre, de csak alig hallhatóan. Most látom csak igazán a sérüléseket az ő arcán is. - De nem kellett volna, mi lesz ha kicsapnak? - Elhúzódtam tőle, aminek köszönhetően még lassabban vánszorogtam, de nem érdekelt. Olyan szánalmasnak érzem magam. - A haverjaid biztosan nem fognak örülni. - Miattuk nem szólt hozzám ma, biztos égő vagyok, ha nem kettesben vagyunk. Mindegy. Most ez se tud nagyon érdekelni. Nem izgatott, hogy a tanárok ránk találnak, elkezdtem lecsúszni a földre, hátha ettől enyhül a fájdalom. Anyának megint magyarázkodhatok majd.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous


A hozzászólást Kwon Hyunwoo összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jún. 03, 2017 2:47 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Pént. Ápr. 28, 2017 11:04 pm



Hyun && Alex
- Cöhh... - Csak ennyivel reagáltam Hyun aggodalmára, miszerint kicsapnak. Úgysem mernek. Anyám betelefonálna és perbe fojtaná a sulit, miszerint elnyomott kisebbség vagyunk, és diszkrimináció, és bírósági eljárás... apám meg elővenné a tárcáját. Kizárt, hogy valaha is kicsapjanak innét, persze az életemet attól még megnehezíthetik, de ezt Hyunnak nem kellett tudnia, így is elég szarul festett. Nem is bírta sokáig, pedig muszáj volt még párszáz métert rángatnom, minél messzebb az incidens helyszínétől. Viszont amikor elkezdett lecsúszni a fal mentén, beláttam, hogy az ő fájdalma az erősebb, és két lépést sem fogunk innen tenni.
- Hogy jönnek ide a haverjaim? - kérdeztem félvállról, mert közben belöktem az összes közeli terem ajtaját. Találtam egy üreset, és a rá kifüggesztett órarend szerint ma már nem is lesz bent tanítás. Remek. Hyunhoz léptem, felhúztam a földről és berángattam a terembe, majd rutinosan egyből hátravonszoltam a szertárhoz. Nyitva volt, ami elégedett félmosolyt csalt ki belőlem. - Gyere!
Ráparancsoltam, aztán már a szertárban is voltunk. Végre egy kis nyugtunk lesz. Kerestem valami ládát, amire leülhet, és leguggoltam elé, hogy szemmagasságban maradjunk és ne a farkamat kelljen bámulnia. Nem mintha rossz látvány lenne, de nem hiszem, hogy érdekli.
- Ne görnyedj, attól csak rosszabb. Tudom, hogy szar kiegyenesedni, de próbálj meg mély levegőket venni, lassan. Amikor gyomorszájon vágnak, mindened begörcsöl, szóval el kell lazulnod. Mély levegő, mint a szülésfelkészítőn
Még sóhajtoztam is neki, mintha valami bába lennék, hogy lássa, hogyan kell. Reméltem, ez meg is nyugtatja, és ha a stressz kimegy, még inkább enyhül majd a fájdalom. Talán. A franc tudja, hogy működik az ilyesmi. Kérdőn bámultam rá pár percnyi szuszogás után, hogy jobb-e, vagy feleslegesen lihegek.
- A bordád nem repedt meg, ugye?
Egyből az oldalához nyúltam, hogy megtapogassam óvatosan a csontjait. Az kéne még, akkor tuti vihetném is a dokihoz. Így talán megúszhatja. Kezembe fogtam az állát, hogy jobbra-balra forgatva a fejét szemügyre vegyem a pofonok nyomát.
Amint úgy láttam, nagyjából megmarad egy darabban, megkönnyebbült sóhajjal leültem a láda mellé a földre, és Hyun térdének támaszkodtam. Elég szarul éreztem magam, de nem igazán fűlött a fogam ahhoz, hogy bocsánatot kérjek. Az a fene nagy büszkeségem... pedig megígértem neki, hogy nem kell majd aggódnia.
A francba, ettől csak még rosszabb lett...
- Figyelj, Hyun... sajnálom. Hogy nem intéztem el időben, ahogy megígértem.
Fel akartam hozni valami kifogást, hogy mégse tűnjön úgy, teljes mértékben az én hibám, de nem jutott eszembe egy sem, így mentegetőzés helyett inkább csendben maradtam.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Szomb. Ápr. 29, 2017 12:02 pm

Alex & Hyun
- Ne vedd ennyire félvállról. - Nem mondanám magunkat nagy barátoknak, inkább távoli ismerősök vagyunk, de ha kicsapnák nem tudnék együtt élni a bűntudatommal. Szerencsére engem még sehonnan se rúgtak ki, az igazgatóiban se jártam még. Pár haverom velem ellentétben már párszor igen, szokásuk hogy beparáztatnak, mintha az a hely maga a pokol lenne.
Egy idő után már nem bírtam lépést tartani vele, nyüszögve a földre ültem. Az egyik kezemmel még mindig a fájó pontot fogtam, legalább levegőt már rendesen tudok venni. - Ez neked is így szokott fájni? - Vagy csak én vagyok ilyen gyenge? Nincs rajtam sok izom, ami felfoghatná az ütést, ez lehet az oka. Megkérdezném Alexet, hogy mikor fog elmúlni, de gondolom így is elég szánalmasan festhetek előtte. Egy gyomorszájon vágástól haldoklom, mint akit hasba lőttek volna.
- Ő miattuk nem akarsz beszélni velem, lehet ki fognak közösíteni, ha megtudják, hogy megvédtél. - Értetlenül néztem ahogy benézett minden terembe, de amikor odajött hozzám leesett, hogy miért csinálta. Nyöszörögve hagytam, hogy felhúzzon a földről, és mint valami rongybaba, úgy vonszolódtam mellette egészen a szertárig. Nem mertem ellenkezni, most is az játszódik le a fejemben ahogy elbánt azzal a gyerekkel.
Azt tettem amit mondott, lassan kiegyenesedtem, a kezemmel a ládába kapaszkodtam amire leültetett az előbb. A sóhajtozása miatt muszáj volt elvigyorodnom, olyan aranyos. Min is akadt ki múltkor? Cuki. Igen, ezt a szót gyűlöli. Nem értem hogy tud egyszerre ilyen félelmetes és cuki is lenni. Öt percen belül. Cuki. Abba kell hagynom,
- Csak nehogy beleszédülj a sok sóhajtozásba, mert én nem tudlak innen kicipelni. - A tekintetemmel az arcát a vizslattam, örültem, hogy ő nem sérült meg annyira. - Nem tudom. Nem hiszem. - A haverjaim nem hinnék el ha azt mondanám, hogy ma Alex Yang az oldalamat fogdosta. Oké, nem fogdosta, de én már ennyitől is kivagyok. Olyan nagyok a kezei. Kár, hogy nem hazudtam, akkor talán tovább csinálná. Szörnyű egy ember vagyok.  
- Ühm. - Csak ennyi tudtam mondani, miközben az arcomat is megvizsgálta. Élveztem a meleg ujjait az arcomon, de sajnos hamar abbahagyta és leült a földre mellém. - És te jól vagy? - Jobbnak láttam ha én nem kezdem el fogdosni, a kajálásnál se tetszett neki, pedig nem vagyok leprás. Na mindegy. - Jesszus, nem kell sajnálnod. - Mosolyogva megböktem a fejét. - Alig ismerjük egymást, érthető, hogy nem akartad bajba keverni magad miattam. Nem haragszom, teljesen megértelek. De végül is segítettél, és láthattam, hogy nem csak a szád nagy, hanem tényleg tudsz verekedni. - Eh, ezt most nagyon úgy hangzott, mintha eddig nem néztem volna ki belőle. Remélem nem sértődik meg. - Még egyszer köszi. - Valahogy meg kéne hálálnom, de nem tudom, hogy hogyan. Nem tudom miket szeret, persze az evésen kívül. - Majd adok cserébe valamit, csak nem holnap, mert nem jövök suliba. Lehet, hogy jövőhéten sem. Vagy sosem. - Megint majdnem elbőgtem magam, de sikerült megállnom. Mindenki rajtam fog röhögni..

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous


A hozzászólást Kwon Hyunwoo összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jún. 03, 2017 2:47 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Szomb. Ápr. 29, 2017 10:31 pm



Hyun && Alex
Csak megvontam a vállam a dorgálására, már ha lehetett ezt dorgálásnak nevezni. Nem igazán érdekelt a téma, és ezt megpróbáltam számára is egyértelművé tenni. - Nem fognak kirúgni, ne parázz már! Nincs hozzá elég merszük. - Ezzel pedig lezártnak is tekintettem a témát, habár sejtettem a múltkori kajálásból kiindulva Hyunt sosem ilyen könnyű lezárni. Akkor nem hagyta, hogy enyém legyen az utolsó szó, és kinéztem belőle, hogy jelenleg is addig kukacoskodik, míg ki nem szed belőlem mindent. Bosszantó.
A kérdése széles vigyort csalt az arcomra. Nem akartam kinevetni, amíg fájdalmak közt gyötrődött, de közben meg volt benne valami aranyos is, hogy ennyire kikészítette egy sima gyomros. Ha tudná, mennyivel többet szoktam kapni... Még egész szerencséje volt, hogy a srác visszafogta magát. Velem ellentétben ő tényleg tarthatott attól, hogy kirúgják.
- Kicsit. De ez itt felfogja - feltűrtem a pólómat, hogy megmutassam neki a feszülő hasizmaimat. Ha csaj lennék, nem mondanám Hyunra, hogy rossz bőr, de nem voltam az, így be kellett ismernem, hogy izmok terén elég gyenge a felhozatala. Lehet, hogy a szárnyaim alá veszem a jövőben és elviszem edzeni, hogy magára szedjen egy keveset, így legközelebb biztos nem terítik le olyan könnyedén. Bár, ha rajtam múlik, nem is lesz legközelebb.
- Nos, az lehet - méláztam el egy pillanatra. Nem akartam kertelni vagy hazudni, a haverjaim tényleg nem tudtak Hyunról, és amit a verekedés után leolvastam az arcukról... hát, eléggé megdöbbentek. El tudtam képzelni. De azért vicces volt belegondolni, hogy Hyun szerint érdekel, mit reagálnak majd. Mint az életben oly sok másik dolgot, ezt is nagy ívben leszartam.
- Haha, nagyon vicces. A végén még ideszülök - vigyorogtam. Nem hittem el, hogy tényleg viccesnek találtam, de a humora valahogy nagyon bejött. Illett az enyémhez, vagy talán annyira más volt, és pont ezért tetszett annyira? Fene pszichológia... - Oké, akkor megmaradsz.
Sietve visszahúztam a kezem, mert nagyon fura érzés volt őt tapogatni. Korábbi állításommal ellentétben akadt rajta izom, és meleg volt, és... basszus, oldalfétisem van, vagy mi a halál? Ez kezd már nagyon beteg lenni.
- Aha, semmiség - megtöröltem a kézfejemmel az orromat. Már nem vérzett, de azért körbenéztem, van-e valahol zsepi. A fejem feletti polcon találtam egy csomaggal, lekaptam onnét és megpróbáltam kicsit helyrevarázsolni a képemet. Letöröltem az orromról az alvadt vért és torz grimasszal hozzányomtam a zsepit a felrepedt ajkamhoz. Nem volt valami kellemes érzés, de nem akartam Hyun előtt hisztizni, hiszen épp az imént vágták gyomron.
Mi az, hogy tényleg tudok verekedni? Úgy néztem rá, mintha hülye lenne, de közben meg mosolyogtam, mert tetszett, hogy folyamatosan oltogatott úgy, hogy igazából ez neki fel sem tűnt. Sosem találkoztam még ilyen sráccal, és kár lett volna tagadni, hogy élveztem a társaságát. Már amikor nem vágott olyan képet, mint aki mindjárt elbőgi magát - és most pontosan azt tette. Na, tessék, ha tudtam volna, hogy ez lesz, biztosan nem kérek bocsánatot, inkább fulladjak bele a lelkiismeretembe! Aztán persze leesett, hogy miről van szó. A majmok miatt aggódik, akik szemtanúja voltak a verkedésnek. Hát, ja, a pletykák kemények, nem lesz egy leányálom a következő pár nap... de aztán úgyis elfelejtik és találnak mást, akit szívathatnak. Ettől mondjuk nem éreztem kevésbé szarabbul magam, hisz közvetetten az én hibám volt akkor is, ha ő ezt megcáfolta.
- De, holnap jössz. És azután is, meg azután is - közöltem vele, mint valami kiképzőtiszt, ellentmondást nem tűrve. Feltápászkodtam a földről és leültem mellé a ládára, nem túl elegánsan odébb taszigálva, hogy helyet adjon nekem, bár a vállunk még így is összesimult, ahogy a combunk is. - Szar lesz, de felszeged az állad és végigcsinálod, mert semmi rosszat nem tettél. Semmi okod rá, hogy szégyelld magad. Ja, és tudom, hol laksz, szóval ha nem jössz be holnap, házhoz megyek és becipellek a vállamon. - tettem még hozzá, mielőtt még kijátszaná az "otthon maradok" kártyáját. Teljesen felesleges, ellenem úgysincs semmi esélye. Nem szerettem az érzelgős dumákat, valahogy mindig kínosan éreztem magam tőlük, ezért kínomban elkezdtem a térdét basztatni, ütemesen neki-nekikoccantottam az enyémet, amíg meg nem elégelte. Jó sokáig el tudok lenni egy ilyen hülyeséggel.
- De most komolyan. Szar lesz, de vannak haverjaid, nem? Ők majd segítenek. És itt vagyok én is, ha valaki beléd akarna kötni.
A talajt bámultam. Tényleg utáltam ilyesmiről beszélni, másokat pátyolgatni, vagy nyugtatni... Annyira szerencsétlenül éreztem magam ettől, hogy az már feldühített. Szóval vettem egy mély levegőt és barátian hátba vágtam.
- Rajta, szedd össze a golyóidat! Ha bőgni akarsz, tőlem bőghetsz, de holnap reggel a folyosón akarlak látni, vigyorogva. A következő héten pedig minden egyes délután elhívsz kajálni, hálád jeléül. - Gonosz vigyorra görbült a szám, mert pontosan tudtam, hogyan akarom folytatni, de Hyun még nem sejthette, mi vár rá. Kihasználtam ezt a pár édes, tudatlan pillanatot, mielőtt még közelebb hajoltam volna hozzá, hogy befejezzem az ítéletet: - Szombaton pedig nálad kajálok, a gyönyörű, hyunos kis szobádban.
Kíváncsian vártam, az arca milyen árnyalatot ölt fel. Szerencséje volt, hogy pusztán csak ennyit kértem tőle.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Szomb. Ápr. 29, 2017 11:42 pm

Alex & Hyun
Milyen jó lenne, ha ebben olyan lehetnék, mint ő. Olyan határozott, nem parázik, nem érdekli semmi. Oké, ez utóbbit nem irigylem tőle, mert én nem akarom utcaseprőként végezni. Nem mintha lenézném őket, ezt a munkát is el kell valakinek végezni. Mellesleg Alex sem hülye, nekem is segített. Csak lusta, meg túl laza, ja meg az alfa hímes tervei miatt nem tanul. Igen, ez az oka. Nem is értem mit akar még, mindenki ismeri a suliban, vagy legalábbis hallottak már róla. Baromi nehéz rajta kiigazodni, mert nemrég még ignorált, aztán meg én miattam neki esett valakinek. Eléggé bejött, ahogyan ott verekedett. Mármint...kicsit örültem, hogy láthattam ezt az oldalát is. Rémisztő, de közben tök szexi. Ezért a jelzőért is kinyírna. Először felnyársalna, utána megnyúzna. Hiába jó fej, ha megtudná, hogy a fiúkat is szeretem rögtön undorodni kezdene tőlem, megvetne és soha többé nem szólna hozzám. Ettől összeszorult az amúgy is fájós gyomrom, kár, hogy nem lehetek teljesen őszinte vele. Mondjuk én senkivel se vagyok teljesen őszinte. Még a szüleimmel sem. De ők legalább tudják, hogy nem csak lányokkal szoktam csinálni. Nem akarom, hogy Alex is úgy nézzen rám, mint a többi homofób. Hiába nem ismerjük egymást régóta, tudom, hogy szarul esne.
- Tuti? - Nem kéne ennyit kérdeznem. - De oké, hiszek neked. Amúgy meg nem is parázom, csak...rossz lenne ha miattam kéne új sulit keresned. - Most majd azt hiszi, hogy engem nagyon érdekel mi van vele. Jól hinné. Nem is a bűntudat az, amiért a leginkább nem akarom, hogy kicsapják. Jó vele dumálni, kajálni meg minden. Eléggé fáztam, de amikor Alex megvillantotta a kockás hasát rögtön melegem lett, leesett állal néztem az izmait. Túl feltűnően bámulom. Megráztam a fejem, hogy visszatérjek a valóságba. Gondoltam, hogy izmos, de így látni, khm, szóval ez azért más. - Aha...hát nekem maximum csak csont kockáim vannak. - Kínosan felnevettem, amitől újra belém nyilallt a fájdalom és a nevetésből újabb nyöszörgés lett. Mint valami haldokló fóka.
- Sajnálom. Remélem nem utálnak meg miattam. - Általában a sok sajnálomozással és megköszönéssel szoktam kiakasztani az embereket, és asszem megint kezdek túlzásba esni. De hát tényleg nem akarom, hogy a barátai haragudjanak rá. Az enyémek biztos kombinálni fognak, hogy miért védett meg Alex. Jesszus, erre nagyon nem vagyok felkészülve. Rosszul hazudok, rögtön levágják majd, hogy tetszik...egy kicsit. Csak egy nagyon kicsit.
- Fúúúúj. És hol jönne ki a gyerek? - Ne válaszoljon, ne válaszoljon. Nem gondolhatok egyszerre seggekre és Alexre, túl perverz vagyok. Hálásan mosolyogtam rá, igen, azt hiszem nem fogok megmurdelni.
Aggódva figyeltem minden mozdulatát, a véres zsepi láttán elkezdtem pánikolni. - Biztos? Nem törött el az orrod? - Késztetést éreztem arra, hogy most én nyúlkáljak, de utána megint eszembe jutottak a történtek. Nem lenne jó ötlet.
Uppsz, most tényleg azt hiszi, hogy lenézem a képességeit. Próbáltam nagyon cukin mosolyogni rá. Persze, hogy tud, csak sok csávó nagyon keménynek mutatja magát, aztán már attól elsírják magukat, ha rájuk kiabálnak. Alex nem ilyen, amitől még jobban bejön. Vagyis tetszik. Egy kicsit. Alig ismerem még, nem állíthatok ilyesmit. Plusz ő heteró. Valószínűleg több mellett fogott, mint kilincset. Én meg farkat. Nem illünk össze. Megint rosszra gondolok, miközben itt ül nem messze tőlem az, aki tetszik. Zavarba fogok jönni, utána meg magyarázkodhatok.
- Nem. - Feleltem tömören és nagyon határozottan. Soha többé nem teszem be a lábam ebbe az épületbe. Elvonulok a világ elől, konzerven és botokon fogok élni. - De Aleeeex. - Átváltottam nyávogósba, mint egy öt éves. - Jah, és hogy jönnél be a házba? - Valamiért kinézem belőle, hogy ezt is megoldaná és tényleg elhurcolna a suliba. Kellett neki megengednem, hogy hazakísérjen. Ha előre tudom...
- De ők nem olyanok. Nem tudják megváltoztatni a múltat, nem tudják elérni, hogy ne röhögjenek ki. Többet nem védhetsz meg, nem engedem. Semmit okod rá, és a haverjaid is mérgesek lennének, lehet, hogy utána ők vernének meg. - Hiába tetszett, hogy hősködött miattam, nem lehetek ennyire önző. Nem fogom kihasználni.
- Akkora egy érdekember vagy, már értem, hogy miért akartál annyira segíteni. - Szomorúan lebiggyesztettem az ajkam, és oldalba böktem. - De oké, benne vagyok. Ki merne egy ilyen vadállatnak ellent mondani. - Vadállat. Nos, a cukinál jobb. - Hogy mi van? - Kérdeztem kicsit hangosabban a kelleténél. A szobámban? Alex? Heheheheheehe. Nem. Nem. Nem. Nem. Oda nem jöhet be. Úristen annyi minden van ott, amit sose láthat meg. - Nem lenne egyszerűbb a konyhában enni? Nem kell ahhoz a szobámba menni. - Éreztem, hogy elpirulok, a tenyerem izzadni kezdett miközben a ládát szorongattam. Túl közel van. Kicsit arrébb is csúsztam, amitől majdnem seggre estem. Ha kombinálni akarnék azt gondolnám, hogy tudja, hogy tetszik, és direkt szívat. De ez lehetetlen, mert ha tudná már rég megvert volna. - Ha már rád fogom költeni minden pénzem nem kísérnél haza? Hátha az a valaki az utcán vár, vagy valami. - És többet tudnánk dumálni. Már ha abbahagyja ezeket a kétértelmű megjegyzéseket, mert lehet, hogy neki nem durvák, de engem nagyon kiakasztanak.
Alex és az izmos teste a házunkban. Remélhetőleg elfelejti ezt a hülyeséget. Az meg teljesen ki van zárva, hogy a szobám közelébe jöjjön. Az egy tiltott zóna.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous


A hozzászólást Kwon Hyunwoo összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jún. 03, 2017 2:46 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Vas. Ápr. 30, 2017 12:02 pm



Hyun && Alex
- Tuti - morrantam vissza türelmetlenül. Nem szerettem, ha macerálnak - anyám is folyton ezt csinálta, mindenre százszor visszakérdezett, mintha nem lennék elég idős ahhoz, hogy eldöntsem, mit akarok, vagy mintha folyton csak udvariaskodnék. Most őszintén: úgy festettem, mint az a srác, aki mások lelkivilágára ügyelve elnyomja a saját vágyait? Na ugye. Ha gáz van, úgyis elmondom, néha szavakkal, néha meg az öklömmel. Persze a "hagyjatok már békén, ne nyaggassatok" dühömön túl valahol jól esett, hogy Hyunt érdekelte, mi van velem. Nem állt be a sorba azok mögé, akik igazából örömtáncot jártak volna, ha kirúgnak innét. Tény, azok után, hogy megmentettem, még szép, hogy belátta, nem olyan rossz mellettem lenni. Mármint a közelemben. Vagy mi.
Úgy bámulta a hasamat, mintha sosem látott volna még kockákat. Nem tudtam eldönteni, hogy zavarba jöjjek a leesett állától, vagy inkább csak találjam hízelgőnek a helyzetet.
- Meg akarod fogni? - cukkoltam. Csak tudnám, miért jön állandóan zavarba ezektől a viccektől... ugye nem hitte, hogy bármelyiket is komolyan gondoltam? Nem mintha annyira zavart volna, ha letapogatja a hasamat, de nem hülyéskedtem volna ilyesmivel, ha tudtam volna, hogy komolyan veszi.
- Hagyd már - megvontam a vállamat. Ennél világosabban nem tudtam már kifejezni, hogy leszarom mások véleményét. Hyun többet aggódott a haverjaim miatt, mint én... kész röhej.
Széles, kaján vigyor terült el az arcomon a gyerekre vonatkozó kérdését hallva. Igazából fogalmam sem volt, hol tudnék megszülni egy kölyköt, de próbáltam minél titokzatosabban vigyorogni, hátha beindul a fantáziája és ejti a témát inkább. Mily' meglepő, de valahogy így is lett.
- Megoldom, hidd el. Legrosszabb esetben betöröm az ablakot vagy berúgom az ajtót. Nem akarhatod, hogy odáig fajuljon a helyzet...
Természetesen nem törtem volna be egyik ablakukat sem, de nem baj, ha ezt ő nem tudja. Annál biztosabb, hogy betartja a szavát és eljön holnap.
- Hagyd már a haverjaimat! - A falba csaptam mellette. Nem akartam megfélemlíteni, de le kellett vezetnem valahol a dühömet, mert pillanatok alatt felcseszett a nyafogásával. Ebből látszott, hogy egyáltalán nem ismerte a srácokat, akikkel együtt lógtam... ami alapvetően nem baj, de ha azt mondom, hogy oké, akkor oké, és nekem senki ne álljon le tovább feszegetni a témát. - Velük akarsz haverkodni, vagy mi a fasz? Mert ha nem, akkor az én kedvemre tegyél, és ne az övékre! Azt mondtam, hogy rendben lesznek. További ellenvetés?
Dühösen vibráló szemekkel figyeltem és vártam, meri-e tovább feszegetni ezt a haveros témát. Nagyon reméltem, hogy nem, mert sajnáltam volna kárt tenni a berendezésben - márpedig ha tovább cukkol, valamin le kell vezetnem a feszültséget.
Vadállat? Ahhoz képest, az előbb hogy dühöngtem, most egy pillanat alatt kitört belőlem a nevetés. Már az is megért egy misét, amikor lecukizott, de hogy most konkrétan vadállatnak tituláljon... ez annyira vakmerően sértő, hogy már nevetnem kellett rajta. Hyun aztán tényleg nem semmi - már értem egy kicsit, miért akarták annyira megverni. Viszont ahogy megéreztem a könyökét a bordáim felett, a torkomon akadt a nevetés és halkan felnyögtem. Sikerült eltalálnia azt az egyetlen pontot, amelyik még érzékeny volt a nevelőapám rúgásától. Átdörgöltem a tenyeremmel a helyét.
- Nem, a szobádban eszünk - parancsoltam rá ördögi vigyorral. Ha nem tiltakozott volna ennyire, talán még benne is lettem volna, hogy érintetlenül hagyom a szobáját, de így... Valamit nagyon rejtegetne előlem. Nos, lesz egy hete szalonképessé alakítani a saját kis birodalmát, mert szombaton igenis beszabadulok, akár akarja, akár nem. Ha nagyon tiltakozik, majd emlékeztetem az ablakbetörős felvetésemre.
Láttam, hogy kis híján leborult a ládáról. Megmosolyogtam a szerencsétlenkedését, és a könyökénél fogva visszahúztam magam mellé. Átfogtam a hátát, kezem megpihent a túloldalt a csípőjén, csak hogy biztos legyek afelől, nem próbálja meg ismét seggel köszönteni a talajt.
- De, persze. Amúgy is elkísértelek volna, bár nem hiszem, hogy a sráccal ma már bármi gondod lenne. Szerintem még járni sem tud - meg sem próbáltam leplezni a vigyoromat. Nem érdekelt, hogy majdnem félholtra vertem egy korombelit, sőt, még büszke is voltam magamra, hiszen megérdemelte.
- Na, jobb már? Fel tudsz állni? - felkeltem mellőle a ládáról és vártam, indulhatunk-e. Még lett volna egy órám, de már úgyis elkezdődött, szóval nem érdekelt. Most még nyugis a terep, tökéletes arra, hogy Hyun döglött hintaló tempójában hazavánszorogjunk, de ha pihenni akart, visszatelepedtem mellé. Ha viszont mehettünk, akkor a karjánál fogva talpra húztam.
- Hol vannak a cuccaid? Elmegyek értük.
Az ő tempójában órákig tartana, meg amúgy sem engedném, hogy ilyen állapotban cipekedjen. A tenyeremet nyújtottam a szekrénye kulcsaiért, azzal a szúrós pillantásommal, mely azt üzente: nem érdekel a hiszti, csak mozogjunk már, mert lemegy a Nap!


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Vas. Ápr. 30, 2017 4:13 pm

Alex & Hyun
Nem feszegettem tovább a dolgot. Túlaggódom ezt is. Egy bunyó miatt csak nem küldik el, legrosszabb esetben is eltiltják két hétre a sulitól aztán kész. Ami Alexnek nem büntetés lenne, hanem jutalom. Anyáék késő este érnek haza, addigra ki kell találnom valami jó kifogást, hogy miért járok ilyen furcsán, miért sebes az arcom. Ha megemlítem Alexet anya rögtön el kezd majd kérdezősködni. Ha idegen emberek - főleg fiúk - kerülnek szóba mindent tudni akar róluk. Nem csak kérdezősködni szokott, hanem kombinálni is. De még mennyire. Nem jöhet rá, hogy tényleg tetszik. Anya és Alex sosem tartózkodhatnak egy légtérben. Apával nincs baj, őt annyira nem izgatja, hogy kik a barátaim, épp kivel járok stb. Igazi kapcsolatom még nem is volt. Nem tudtam szerelmes lenni, és csak azért, hogy legyen valakim nem akartam senkit se átverni. Érzelmek terén is béna vagyok. Mint ahogyan most is, mindig azok tetszenek, akiknél semmi esélyem.
- Minek? Sok ilyet láttam már. - Feleltem a vállamat megvonva. Megint hamarabb beszéltem, mint gondolkodtam. Az igaz, hogy sok kockahasat láttam, de ez így elég félreérthető. Eh. Alex hasa más, az övétől meghalok. Ne mutogassa. Általában akikkel lefekszem nem kockahasúak, maximum hájkockákkal rendelkeznek. De ettől még sok izmosat láttam már. A neten. Tudtam, hogy csak hülyeségből ajánlotta fel, de jó lett volna hozzáérni. Akkor száz százalék, hogy elájulok, de még így is megérné. Ha a felsőtestétől kikészülök, mi lenne ha....olyan nem lesz.
A hülye vigyorgása miatt elfordítottam a fejem, hirtelen nagyon érdekesnek tartottam a szertárban lévő medicinlabdákat. Ez is az én hibám, kellett megkérdeznem, hogy honnan jönne ki a gyerek. - Hát tényleg nem akarom, de miért olyan fontos, hogy bejárjak? Velem nem fogsz beszélni, a mostani is csak egy egyszeri alkalom. - El lesz a haverjaival, én is a barátaimmal fogok lógni. Szívesen kajálnék vele az ebédlőben, vagy valami, de akkor meglincselnének.
A hirtelen csattanástól összerezzentem, gyorsan a padlót kezdtem el bámulni. - Nincs... - Nem akartam ránézni, de végül felemeltem a fejem. Feleslegesen idegbetegeskedik. A nevetése engem is mosolygásra késztetett, nem gondolkodtam többet az előbbin. - Mi az? Itt is megütött? - Átváltottam aggódósba, és figyelmen kívül hagyva a tényt, tiszta vörös leszek megpróbáltam felhúzni a pólóját. Láttam a verekedést, de nem emlékszem, hogy ott is megütötték volna. Bár lehet, hogy kába voltam és azért nem rémlik.
- Miért? A konyhában több a hely, a nappaliban is. - Annyi minden van ott, amit nem láthat. Mi ez a szoba mánia? Ellenkezni most se mertem többet, lehet meggondolja majd magát.
Nem zuhantam le a ládáról, de jobb lett volna, ha leesek, mert Alex keze már megint rajtam van. Újra a medicinlabdák irányába néztem. Gyönyörűek. Olyan hmm művésziek, labda formájúak. Miért tapogat egyfolytában?! Jó, segített, de már igazán elengedhetne. Én nem szólok rá, felőlem maradhat. Túl fogom élni.
Amúgy is elkísért volna? Oh. Milyen kedves. - És ha valami pszichopata? Mi lesz, ha bosszúból majd késsel támad rád? - Túl sok akciófilmet nézek. Ha miattam baja esik akkor esküszöm, hogy kinyírom Alexet.
- Talán. - Hagytam, hogy felhúzzon, utána nagyon profin teljesen nekidőltem. Ehehehe. Gyorsan arrébb húzódtam, mielőtt felrobbannék. Mi történik velem? Nemrég még irritált, hogy segített az angol leckémben és egyfolytában beszólogatott. Most meg...minden mozdulatától ájulhatnékom van.
- A táskám a teremben van, a folyosó közepén, az mellett lettem gyomorszájon vágva. Amúgy este csináltam neked palacsintát, mert segítettél az angollal. Be is hoztam a suliba, hogy odaadjam, de mivel rám se néztél inkább kidobtam. Asszem annak a doboza a padomon van. - Mondhattam volna azt is, hogy van egy doboz a padomon de neeeem, az egész sztorit el kellett mesélnem. Fantasztikus. - Izé, itt megvárlak. - Visszaültem a ládára, nélküle nem megyek ki a szertárból.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous


A hozzászólást Kwon Hyunwoo összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jún. 03, 2017 2:46 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Szer. Május 10, 2017 11:19 am



Hyun && Alex
Felvontam a szemöldököm, amikor közölte, hogy sok ilyen hasat látott már. Hát egyrészt tutira félrebeszélt, mert én vagyok a legdögösebb a városban, tehát ilyet még egyet biztosan nem látott, másrészt pedig ez a hobbija, vagy mi? Lehet, hogy a szabadidejében uszodába jár. Nem merengtem túl sokáig a dolgon, de elkönyveltem magamban, hogy ez a srác elég fura.
- Pedig kénytelen leszek egész nap veled lógni, mert ezek szerint egy napra sem hagyhatlak magadra, máris bunyóba keveredsz... - megjátszott méltatlankodással csóváltam a fejemet. Jó, az egész napot talán nem töltöm vele, mert azzal felborítanám a táplálékláncot a suliban, de többet terveztem beszélgetni. Jobb, ha tényleg rajta tartom a szemem és gondoskodom róla, hogy mindig látótávolságon belül legyen. Meg különben is, ahogy közölte, hogy nem fogunk beszélni, feltámadt a lázadó énem, csak azért is ellent akartam mondani neki és az elvárásainak.
- Nem... Igen... Hagyjál már, Hyun! - morogva próbáltam elhessegetni kutakodó kezét, de még láthatta a kékeszöldre színezett bőrt, a kivillanó foltokat a derekamon és a hátamon, mielőtt kitéptem volna a kezéből a pólómat és visszarángattam volna a hasamra. Nem néztem rá, elkönyveltem magamban, hogy nem látott semmit, a többiről meg szépen elfeledkezünk.
- Add fel. Látni akarom a szobádat és kész - Mosolyt erőltettem magamra, de hamisnak tűnt. Még mindig az előző perceken kattogtam. Nem látta meg... Nem láthatta meg. Ha meglátta, megütöm... na jó, azt azért nem, de semmi szükségem rá, hogy elkezdjen faggatózni vagy következtetéseket levonni. Nem látta és kész!
- Nem ő lesz az első - Ismét úgy bámultam rá, mintha hülye lenne. Milyen édes, hogy azt hiszi, késsel rontani valakire nagyon új és veszélyes dolog... Igazából minden hónapban megesik legalább egyszer, és közel sem annyira ijesztő, mint amilyennek a filmekben látszik. - Igazából sokkal könnyebb kiütni valakit, akinek foglalt a keze. Akkor arra koncentrál, hogy ne ejtse el a kést, és totál megfeledkezik például az egyensúlyáról, vagy valami.
Tényleg adok majd néhány önvédelmi leckét Hyunnak a közeljövőben. Ártani nem árt, ha tudja, mi a teendő ilyenkor.
- Mi a fasznak kellett kidobni? - értetlenül pislogtam rá. Fontosnak éreztem tudatni vele, mekkora hülye, mielőtt még elindultam volna. - Megehetted volna. Anyukád is megehette volna. A csajok az osztályodból is. Sőt, most én is megehetném, ha nem dobod ki. Kidobtad a palacsintámat...
- szajkóztam sértetten, mintha nem ő készítette volna, hanem tényleg az enyém lett volna. - Újat kell sütnöd nekem!
Még visszafordultam az ajtóból, hogy ezt közöljem vele, aztán némán a ládára böktem, jelezve, üljön le és gondolja át, mit tett, míg visszaérek. Rácsuktam a szertár ajtaját és kisiettem a teremből. Körbenéztem a folyosón és elsiettem a teremhez. Nem fűlött a fogam ahhoz, hogy visszatérjek a tett helyszínére, de hát kénytelen voltam. Beosontam a terembe és körbenéztem, hol lehet Hyun padja. Egyből kiszúrtam a dobozt, szóval odaléptem, felvettem a táskáját és kicipzároztam, hogy beletegyem a dobozt. Ha már úgyis nyitva volt a táskája, belekukkantottam, csak hogy lássam, a tolltartója rózsaszín-e, és ragasztott-e mesehősös matricákat a füzetére. Aztán sietve visszazártam a táskát, a vállamra kaptam és már ott sem voltam. Menet közben felszedtem a saját cuccaimat is.
Ötöt kopogtam a szertár ajtaján, kettő hosszút, kettő rövidet és egy hosszút. Mintha valami elcseszett kémfilmben lennénk, és ez lenne a jelszó. Lenyomtam a kilincset.
- Én vagyok az. Bejövök, ne ess nekem egy vázával, oké?
Belöktem az ajtót, de nem léptem be, a félfának dőlve néztem végig Hyunon.
- Becsengettek, szinte mindenki órán van. Talán ki tudunk osonni észrevétlenül - igazítottam a táskája pántján a vállamon, de nem szándékoztam visszaadni neki. Csak némán kifelé intettem a fejemmel, jelezve, hogy most induljunk, amíg még nem késő.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Szer. Május 10, 2017 5:43 pm

Alex & Hyun
Mást nem tudtam tenni, csak kedvesen mosolyogni rá. Túl sok mindent láttam már, amikkel ő is...ehm, rendelkezik. Örülök, hogy nem kérdezett vissza, mert semmi kedvem magyarázkodni. Bevallani meg nem fogom, hogy pénzért dugok másokkal. Senki se tudhatja meg, ő pedig végképp nem. Elkezdtem megkedvelni és ez nem jó. Ha esetleg kiderülne, hogy mi is a munkám, utána nem állna velem szóba.
- Utoljára mondom el, hogy nem én kezdtem. Nem én ugrottam neki. Rohadtul nem vagy vicces. - A szemeimet forgattam, reménykedve abban, hogy hátha most már eljutott a kicsi agyáig, hogy nem engem kell hibáztatni. Valószínű, hogy direkt akarok verekedésekbe keveredni, jah. Sőt, én kötöttem bele abba a srácba. Ilyenkor nem tudom, hogy Alex csak idegesíteni akar, vagy tényleg komolyan is gondolja amit mond. - Amúgy elég, ha hazakísérsz, otthon már biztonságban leszek. - Gondolom semmi kedve velem lógni, és jobb is lenne így, mert nem akarom, hogy a szobám közelébe menjen. Annyira erősködött, hogy a szombati látogatását nem utasíthattam vissza. Baromi makacs, és én ilyen helyzetekben nem vagyok valami határozott.
- Most akkor melyik? - Pont sikerült észrevennem a foltokat a testén. Mi történt? Mert az a hülye biztos, hogy nem verte így meg. Végül nem kérdeztem rá, mert nem ez a megfelelő hely és időpont ehhez. De ki fogom deríteni. Alex elég balhés, csomószor verekszik tuti, de van egy fura érzésem, ami nem hagy nyugodni. Túl kíváncsi vagyok. Nem is taperoltam tovább, próbáltam úgy tenni, mint aki semmit se látott. Én a szülei helyében bezárnám valahova, túl helyes, ne legyenek rajta sérülések. De ez sem az én dolgom. Semmi közöm hozzá. Mégis érdekel, ahj.
- Jó, de akkor indokold meg, hogy miért. Ugyanolyan, mint a tiéd, csak nagyobb a rend. - Valamiért Alex szobáját csak úgy tudom elképzelni, mint valami atomrobbanás helyszínét. Bár az is igaz, hogy az enyém se valami gyönyörű, csomószor szétdobálva hagyom a cuccaim. Ellenkezhetnék még három évig, de úgyse fogja feladni. Csak nem értem, hogy miért érdekli ennyire a szobám. Biztos azt hiszi rózsaszín plüssunikornisok vannak az ágyamon, vagy nem tudom.
- Hogy tudsz ilyen bátor lenni? - Engem sose akartak megkéselni, Alex olyan simán beszél erről, mintha ez teljesen rendben lenne. Néha szoktam félni attól, hogy valamelyik kuncsaftom meggyilkol, de ez ezzel jár, nem retteghetek minden egyes alkalomnál. Ezért nem mondanám magamat gyávának, de ha valaki késsel támadna rám nem állnék le vele karatézni. - De neked könnyű, benned van erő. Én csont és bőr vagyok. - Plusz verekedni is tud, én meg nem. Mázlista, én sose leszek olyan ügyes, mint ő. Nem is csodálom, hogy annyian félnek tőle, elég durva amikor bekattan.
- Szerinted? - Úgy kérdeztem, mintha nyilvánvalónak kellene lennie a válasznak. Tényleg nem tudja? - De ezt direkt neked csináltam, nem akartam megenni, és másnak se adtam volna oda. De örülök, hogy nem kaptad meg. Így belegondolva elég gáz, hogy palacsintát csináltam neked, mintha valami hőstettet hajtottál volna végre. A haverjaiddal együtt rajtam röhögnétek még most is, ha odaadom. - Kár, hogyha a barátaival van teljesen máshogy viselkedik. Ma hozzám se szólt, aztán megmentett és most is itt van. Egyre jobban fogok kötődni hozzá, már most nem tudnám elviselni, ha örökre ignorálna.
- Majd ha fagy. - Biztos, hogy. Egy évbe telt, mire ezeket meg tudtam csinálni. Kap valami mást...egy ölelést. khm. A ládán ülve vártam, hogy visszaérjen. Remélem nem kezd el kutakodni a táskámban, nem mintha találhatna bármi érdekeset is, csak mégis...ne kotorásszon.
- Mert a vázákat a szertárban szokták tartani. - Okoskodtam vigyorogva. - Végre, fájt a seggem ettől a kemény izétől. - Óvatosan felkeltem és elindultam volna, a kezemet nyújtottam hogy elvegyem tőle a táskát. - Nem kell öszvért játszanod, elbírom. - Igaz még mindig fáj ahol megütöttek, de nem hagyom, hogy helyettem cipekedjen. - Köszi, hogy hazakísérsz. - Lehet, hogy már mondtam, de ezt nem lehet elégszer megköszönni. Nem csak ezt, hanem hogy én miattam bunyózott, és most testőrösködik.
Nem gondolkodtam mielőtt cselekedtem, gyorsan odaléptem hozzá és átöleltem, de csak egy pillanatra, utána rögtön el is engedtem és tettem egy lépést hátra. Ennyi elég, nem szeretném ha felnyársalna.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous


A hozzászólást Kwon Hyunwoo összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jún. 03, 2017 2:43 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Szomb. Május 13, 2017 9:51 pm



Hyun && Alex
Szerintem meg igenis vicces voltam, csak Hyun nem értékelte a humoromat. Nem álltam le veszekedni vele, inkább a szemem forgatva megcsóváltam a fejem és annyiban hagytam a témát. Ha messzire elkerülte volna a tagot, ahogy beszéltük, akkor nem verték volna laposra...
Csak bólintottam a hazakísérős részre. Nem kellett az engedélye ahhoz, hogy vele lógjak, ezért nem is erőltettem a témát, magamban már úgyis elkönyveltem, hogy holnaptól jobban odafigyelek rá. Ha nem akarja, az sem hat meg különösebben; nincs beleszólása.
- Törődj a magad dolgával - megpöcköltem a homlokát. Nem tudom, miért folyamodtam ilyen gyerekes hülyeséghez, de egyértelművé akartam tenni, hogy ne faggasson, anélkül, hogy fájdalmat okoznék neki. Nem akartam mesélni az otthoni dolgokról, és azt főleg nem szerettem volna, ha magától jönne rá, mi történt velem. Talán sikerült finoman elhajtanom, hogy ne faggatózzon tovább.
- Mert amilyen hevesen rejtegetnéd előlem a szobádat, tuti van benne valami érdekes. Ha meg csak túl cikinek tartod, az sem baj. Szeretem látni, ahogy szenvedsz zavarodban - rávillantottam a legelbűvölőbb-legszadistább vigyoromat. Tartson pszichopatának, ha akar, ő kért mindenáron valami ürügyet, hogy miért akarom látni a szobáját. Most megkapta.
- A bátorság egyenlő az önbizalommal. Nem vagyok bátor, inkább csak hiszek magamban és abban, hogy legyőzhetetlen vagyok - megvontam a vállam. Arcom fintorba torzult, ahogy rájövöttem, hogy úgy bölcselkedtem, mint valami kicseszett jógi, ami ez egyáltalán nem volt menő. Rohadtul nem. Le kell állnom az ilyen szar szövegekkel, mielőtt Hyun elhíresztelné a suliban, hogy egy szentimentális picsogógép vagyok.
- A szar menzás kaja helyett ehettem volna valami királyat, ha nekem adod. Ennyi történt volna, semmi más... - Ismét homlokon pöcköltem, mert az imént rájöttem, hogy ez nem is olyan rossz módszer a gyengéd fegyelmezésre. Tény, elég gáz lett volna, ha odatrappol hozzám a folyosón egy doboz palacsintával... De basszus, még soha nem sütöttek nekem semmit! Sajnáltam, hogy végül a szemétben végezte. - Sütsz még nekem - bevetettem a létező legszigorúbb, legvészjóslóbb pillantásomat, hogy alantas fenyegetéssel győzzem meg arról, érdemes megint megajándékoznia... Tudtam, elég beteges, de ez volt a legjobb módszerem valaki más meggyőzésére. A fenyegetés.
- Faszomat érdekli, mit tartanak a szertárban - vontam meg a vállamat, és ezzel legalább őszinte voltam. Csak minél előbb el akartam húzni a suliból a csíkot. Ahogy a táskájáért nyúlt, elhúzódtam tőle a felsőtestemmel, a táskával együtt távolabb húzódva tőle.
- Csitt, gyere!
Ilyen egyszerűen le is tudtam a táska-kérdést, és ellenkezést nem tűrve kifelé indultam a teremből. Indultam volna, ha nem áll le hálálkodni. Csak értetlenül, kissé zavartan bámultam rá. Mielőtt azonban válaszolhattam volna, odalépett hozzám és a létező leghülyébb dolgot tette: megölelt. Pislogni is elfelejtettem, csak döbbenten bámultam a falakat a válla felett, és mire bármiféle reakciót kipréselhettem volna magamból, már el is húzódott.
- Izé... - Nagyon mondani akartam valamit, de egyszerűen belém fojtotta a szót. - Kösz. Mármint nincs mit. Vagy mi.
Mi a fasz volt ez? - egyre csak ezen kattogott az agyam. Persze, a fiúk is szoktak ölelkezni néha, de nem ismerjük egymást olyan jól, ráadásul engem csak úgy nem szokás megölelni... nem így. Nem ilyen rövid idő után. Nem a Hyunhoz hasonló srácoknak. A legdurvább az egészben, hogy jól esett. Megéreztem a samponja illatát, és... Na most állj le!
- Menjünk már... - nyögtem ki végül, és rögvest sarkon fordultam, kirobogva a teremből. Az ajtó előtt vártam be őt, hogy együtt induljunk tovább a kijárat felé. A szemem sarkából azonban végig őt figyeltem, és kénytelen voltam magamban nagyon halkan elismerni: örültem annak, hogy mellettem van.
Próbáltam az ő tempójában haladni, ha le is hagytam olykor pár lépéssel, mindig megálltam és bevártam őt. Szerencsére nem ütköztünk tanárokba, gond nélkül meglóghattunk a suliból, az utat pedig már mutatni sem kellett, automatikusan elindultam Hyunék háza felé.
- Na és hogy tetszenek az angol csajok? - bukott ki belőlem teljesen öntudatlanul a kérdés. Nem értettem, honnan a fenéből jött. - Jársz valakivel?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Csüt. Május 18, 2017 8:45 pm

Alex & Hyun
- Mondod ezt pont te. - Morogva eltoltam a kezét, ne pöckölgessen. Kettőnk közül ő az, aki a másik életével foglalkozik. Én egy dolgot kérdeztem, ő meg kérés nélkül nekiesett valakinek én miattam. Pfff. Ő nem törődik a saját dolgával, de igazából ezt nem is bánom annyira. Ha Alex nincs lehet, hogy nem csak a gyomrom fájna, hanem mondjuk el is törött volna a kezem. Ami nekem ugye munkaeszköz, így nem lenne túl jó, ha baja esne. Nem értem miért titkolózik ennyire, nekem olyannak tűnik, aki dicsekszik azzal, hogy valakivel megint bunyózott. De ez most valahogy más, és ez rohadtul zavar. Nem kéne kíváncsiskodnom, tudom, de valamikor ki akarom majd deríteni, és ki is fogom. Csak éljem túl ezt a napot, és múljon el ez a hülye fájdalom.
- A hétvégéig még csomó időm van, elpakolok mindent, és nem kell szégyenkeznem. Aztán majd mosolyoghatsz. - Én is elvigyorodtam, de az igazság az az, hogy egy év alatt se tudnám eldugni az összes bizarr cuccomat. Nem is bizarrak, csak...nem Alexnek valóak. Az is csoda, hogy dumálni tudunk, annak ellenére, hogy mennyire különbözünk. Milyen lehet az ő szobája...a rendetlenségen kívül...hmm, pizzaszeletek mindenfelé, üres sörös dobozok, focilabda, talán egy-két csótány is. Ez már túlzás...
- Hát nem tudom, azért ez elég veszélyes. A nagy önbizalmad miatt fejbe is lőhetnek. - Néha túl élénk a fantáziám. - De én az önbizalom helyett az egoizmust használnám. - Neki mindkettő van, ami nem zavar, így sokkal..Alexesebb.
- Ahj, elég már. - Most már rácsaptam a kézfejére, aztán megdörzsöltem a homlokom. Tiszta vörös lesz ettől a hülyétől. - Lehet, hogy rosszabbak voltak a menzásnál, ki tudja. Vagy az is lehetséges, hogy mérget tettem bele. - Mérgezett palacsinta, milyen drámai. Nem gondoltam volna, hogy ez a kaja ügy ennyire érzékenyen érinti. Csak palacsinták voltak, nem egy gyémántot vágtam ki a kukába.
- Nem. - Jelentettem ki határozottan, miközben álltam a tekintetét. Nem fogok sütni, ezekbe is majdnem belehaltam, azt hittem sose leszek kész. Süssön magának, vagy süssenek neki a szülei. Jövőhéten megint ignorálni fog, ha a haverjaival lesz, annyit meg nem ér ez az egész, hogy potyára csináljak neki kaját. - Biztos nagyon szereted a faszt, ha egyfolytában arról beszélsz.. - Ezt kicsit hangosabban mondtam a kelleténél, gyorsan a szám elé kaptam a kezem, reménykedve abban, hogy nem hallotta. A táskámat nem tudtam visszaszerezni, de nem is próbálkoztam tovább. Vigye, ha ennyire szeretné.
Az ölelés rohadt rossz ötlet volt, legszívesebben hazaszaladtam volna. Ezt az égést. És még képes volt megköszönni, jesszus. Inkább nem is mondtam semmit, felejtse el inkább.
Lassan követni kezdtem, csomószor lemaradtam, de szerencsére bevárt. Milyen kedves. - He? - Milyen kulturált vagyok. Először nem értettem a kérdéseit, miért kell egyáltalán erről beszélni? Mi lenne a jó válasz? Ahj.
- Öhmm. Elég jók, ja, de mindenhol vannak szépek és csúnyák is. - Például én a rondák táborát erősítem. - Neeem, nekem nem valóak a komoly kapcsolatok. És te? Nincs barátnőd? - Biztos gerincre vágja a népet aztán kész, nekem ilyennek tűnik.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Hétf. Május 29, 2017 9:44 pm



Hyun && Alex
Nekem igazából tök nyolc, tőlem át is dekorálhatja a szobáját, újrafestheti, vagy amit akar. Végtére is csak egy szoba, nem találnék benne semmi kompromittálót. Ha azzal nincs bajom, ahogy viselkedik meg ahogy öltözködik, akkor nem a szobájával fog világgá üldözni. Az csak egy szoba.
- Hát ez biztató... - jegyeztem meg félig vigyorogva, félig fintorogva, mikor közölte, hogy akár le is lőhetnek a modorom miatt. Nos, ismerek pár embert, aki nagyon szívesen megtenné, de ez azért talán egy kissé túlzás. Nem én vagyok az egyetlen nagyszájú gyerek a városban, sőt, vannak nálam irritálóbbak is - csak ők nem tartják uralmuk alatt az embereket.
- De igen - önelégülten figyeltem, hogyan makacsolja meg magát. De édes, azt hiszi, van választási lehetősége... Hamar rájön majd, hogy nincs, mert akarom azt a palacsintát, és ha én akarok valamit, azt bizony meg is kapom. Nem is igazából az édességre vágyom, mert azt vehetek a boltban bármikor, sokkal inkább a gesztusra, arra, hogy melózik értem, és nem műanyag, bolti vackot kapok, mint jóformán egész életemben, hanem valaki fontosnak tart annyira, hogy saját maga készítsen nekem valamit. Erre vágytam, persze ezt nem akartam az orra alá dörgölni, így helyette csak fenyegetően bámultam rá, ha már a szép szóból nem értett.
A beszólása kissé nagyobbat ütött a kelleténél, kedvem támadt felkenni a falra. Nehezen uralkodtam magamon, és főként csak azért fogtam vissza magam, mert megsérült - vagy ki tudja, mi másért, de nem ütöttem meg. Viszont a tarkója felett meglegyintettem a kezem, és lejjebb nyomtam a fejét.
- Vigyázz a szádra, hé! - Mintha valami bébicsősz lennék, ő meg a csúnyán beszélő óvodás. Legalább kiengesztelt kissé az ölelésével, amit még mindig nem tudok hova tenni. Szívás...
- Hmm, pedig kézen fogva sétálós típusnak tűnsz... - dünnyögtem, de nem erőltettem a témát. Ha nem híve a komoly kapcsolatoknak, hát ez van, igazából teljesen meg tudom érteni az álláspontját. Én is igyekeztem elkerülni őket. - Barátnőm? Nekem?
Csak a fejemet csóváltam a kérdésén. A legtöbb csaj tartott tőlem, akinek meg mégis bejött a szelídíthetetlen, vad srác képe, annak elég is volt belőle egy éjszaka után. Teljesen megértem, én is hasonlóan szoktam érezni. Valószínűleg azokkal a lányokkal van a baj, akikkel eddig kikezdtem... Lehet, hogy újítanom kéne.
- Nos, veled ellentétben, én nem tartozom a kézen fogva sétálós kategóriába - rákacsintottam, majd a kezemet zsebre vágva megszaporáztam a lépteimet. Nem akartam, hogy együtt lássanak minket az utcán, mert a végén még azt hinnék, én vertem meg Hyunt. Meg amúgy is pihennie kellett.
A szokott módon, rövid intéssel köszöntem el tőle a ház előtt. Nem álltam le búcsúzkodni, jövőhéten úgyis közelebbről láthatom majd a házukat. Amint meggyőződtem róla, hogy innentől már boldogulni fog, sarkon fordultam és elindultam hazafelé...

***

Az a bűvös péntek hamarabb eljött, mint vártam. Persze, könnyű túlélni egy hetet, ha közben Hyun elhalmoz mindenféle földi jóval. Borzasztóan élveztem, de hogy ne rontsam el nagyon a kedvét, igyekeztem minél kevesebbet cukkolni vele. Kvázi a házi manóm lett egész hétre, és azon kaptam magam, hogy szívesen folytatnám tanév végéig ezt a játékot.
De hát eljött az utolsó nap is, a legnagyobb téttel: végre a saját házában, ráadásul a szobájában készült vendégül látni. Mint mindig, most is az iskola kapujában vártam rá, mert az én óráim hamarabb véget értek, ő meg nem volt hajlandó lógni a kedvemért. Így hát betelepedtem a kapuba, hátam nekidöntöttem a kovácsoltvas kerítésnek, és csak vártam.
Amint kirajzolódott az ismerős alak a kifelé szállingózó diákok közül, vigyorogva feltápászkodtam és pár lépéssel elé siettem.
- Na végre itt vagy! Mehetünk? Alig várom, hogy lássam a szobádat.
Sikerült ezt jó hangosan közölnöm, mire néhányan körülöttünk felkapták a fejüket, de nem foglalkoztam egyikükkel sem. Túlságosan örültem annak, hogy végre eljött ez a nyomorult nap.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Szomb. Jún. 03, 2017 3:54 pm

Alex & Hyun
- Bocsi, nem úgy értettem. - Nem a gettónegyedben élünk, talán a lelövés az túlzás volt. De sose tudhatjuk, hogy akibe éppen belekötünk az mennyire ép mentálisan, vagy hogy aki mellett elmegyünk nem egy őrült. Egy statisztika szerint életünkben háromszor haladunk el egy gyilkos, vagy sorozatgyilkos mellett. Remélem, hogy ezt is csak a brit tudósok találták ki, mert ha igaz, akkor nagyon para.
Remélem Alexet sose lövik le, vagy késelik meg. Ahhoz túl...cuki. Még annak se kívánnám azt, aki az előbb nekem jött. Azt mondják, lehetnék kicsit bunkóbb is másokkal, de szerintem néha túlságosan is az vagyok. Alexet persze sose fogom tudni utolérni, hiszen ő a főköcsög. De cukin csinálja.
- Rohadt erőszakos vagy, tudsz róla? Akaratos és makacs. - Miért ilyen fontos a palacsinta? Tud magának venni és csinálni is, az enyém egyébként se lett valami finom. Az a baj, hogy sokkal határozottabb nálam, de jó. Akkor kap palacsintát. Azt nem szabta meg, hogy mi legyen benne, hehe. Utána majd kétszer is meggondolja, hogy mit kér tőlem. Nem leszek túl kegyetlen, de a lekvárt és kakaót lecserélem valami izgalmasabbra. Szegény Alexke.
- Értettem, apuci. - Ha ő káromkodhat akkor én is. Örültem, hogy az előbbire nem válaszolt, de elég volt az, ahogy nézett. Nem csodálom, hogy nem tetszett neki, megpróbálok a jövőben kicsit...moderáltabb lenni.
- Nem vagy jó emberismerő. - Néha vágyom arra, hogy nekem is legyen valakim, de a kapcsolatok nem nekem valóak. De én is úgy képzelem magam el, hogy a kézen fogva sétálok azzal, akit szeretek. Milyen nyálas, de igaza van Alexnek.
- Miért is ne? Lehetsz belül kedves, aki az igaz szerelmet keresi....bár erre nem látok sok esélyt. - Ő is inkább egy éjszakás típusnak tűnik, aki gerincre vágja a lányokat aztán lelép.
Sikeresen megérkeztünk a házamhoz, megköszöntem neki mindent, utána elbúcsúztunk és már siettem is befelé, hogy ledőlhessek. Kellett hozzá pár óra, mire a fájdalom teljesen megszűnt, de boldog voltam, mert csomót tudtam Alex-el dumálni. Jah, engem az ilyen apró dolgok is teljesen fel tudnak dobni.



~~~


Meglepő módon Alex nem ignorált többet, és az a gyerek aki rám támadt nem akart bosszút állni, valójában nem is láttam egyszer sem. Kétlem, hogy kicsapták volna, mert akkor Alex se lehetne itt. Készültem a nagy napra, a palacsintákat is bekészítettem, amiket megtöltöttem nagyon finom csípős szósszal. Ki fog akadni, remélem bírja a gyomra a csípőset. Az kéne még, hogy rosszul legyen, és hívnom kelljen a mentőket. Minden munkámhoz kapcsolódó "játékszert" alaposan elrejtettem, sose fogja őket megtalálni. A plüssállataimat bedobáltam a szekrénybe egy dobozba, amikre ráterítettem a pólóimat. Most már Alex-biztonságos minden.
- Jesszus, nem lehetne kicsit halkabban? - A tenyerembe temettem az arcom, mindenki minket nézett, de ciki. Miket gondolhatnak most, eh. Na mindegy. - Siessünk, csináltam neked valami finomat. - Megragadtam a csuklóját és elindultam a házunk felé, szinte már futva, tök ciki volt az előbbi kiabálása. - Mikorra kell hazaérned? - Nem akarom sürgetni, felőlem maradhat akár estig is, a szüleim csak reggel jönnek haza.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Pént. Jún. 09, 2017 10:49 pm



Hyun && Alex
Nem értettem, miért kapcsolt át hirtelen nyünyő üzemmódba, hiszen csak néhány ismeretlen alsós bámult ránk furán, aztán mentek tovább, mint akit teljesen hidegen hagy az egész. Valószínűleg azért, mert Hyun kétségbeesését látva csúnyán rájuk meredtem. Neki is meg kéne tanulnia. Hagytam, hogy végül maga után rángasson, de csak azért, mert a finom szó hallatán egyből felderült a képem.
- Palacsintát, ugye? Tutira palacsintát! - lelkendeztem, heccből szintén jó hangosan, de hát örültem neki, na. Átmegyek hozzá és jól megtöm kajával, aztán egész este nála lazítok... Már most imádtam a gondolatot és meglepő módon fel is pörgetett, pedig én aztán nem szoktam izgulni meg pattogni semmiért. Nos, Hyun otthona talán mégis ilyen.
- Nem vágom, miért vagy úgy oda. Ha nem tetszik, ahogy rád bámulnak, hát bámulj vissza rájuk csúnyán. Gyakorolhatsz rajtam, ha gondolod. A lényeg, hogy a szemöldököd húzd minél inkább össze - magyaráztam a homlokomra bökve. Azért ha elég messze értünk a sulitól, elhúztam tőle a kezem, nem akartam, hogy kézen fogva lássanak minket az utcán. Nem pont miatta, sokkal inkább azért, mert inkább egyetlen fiúval sem sétálgatnék kézen fogva... nem építi túlságosan az imidzsemet, na.
- Oh, de édes vagy, még mindig hiszel a takarodóban? - cukkolva vállon löktem a sajátommal, aztán zsebre vágott kezekkel ballagtam tovább mellette. Furcsa volt, hogy nem kell vezetnie, mert ismertem már jól az utat. Az utóbbi héten elég sokszor bejártam őt kísérve, vagy csak unalmamban kóborolva pont a háza felé indultam. - Majd meglátjuk, mennyire bizonyulsz szórakoztató társaságnak. Ha unalmas vagy, korán lelépek.
Részben komolyan gondoltam, részben csak szívattam, mert tudtam, hogy nem fogok mellette unatkozni. Biztosan kitalál valamit, amivel elszórakoztat. Hmm... Nem, inkább nem gondoltam bele semmibe, hanem eltereltem a figyelmemet azzal, hogy az utca túloldalán lévő kirakatokat bámultam.
- Ha van kajátok, maradok vacsorára. Éhes vagyok - tettem még hozzá. Semmi kedvem nem volt hazamenni vagy a városban csatangolni, ha helyette náluk is tölthettem az időt. Kíváncsi voltam, találkozom-e a családjával. Az anyját láttam már egyszer-kétszer az ablakból leskelődni, amikor hazakísértem a fiát, és nem sikerült eldöntenem, minek köszönhető ez a túlzott érdeklődés. Talán csak nem szokott hozzá, hogy Hyun ilyen vadállat külsejű egyénekkel lógjon. Kíváncsi voltam, a barátai vajon hogy néznek ki - a suliban már láttam, kikkel lóg együtt, és egyik sem olyan nyomi, mint képzeltem.
Ahogy feltűnt az utca végén a házuk, közelebb húzódtam hozzá és átkaroltam a nyakát. Ösztönös mozdulat volt, ahogy magamhoz vontam.
- Szóval, készen állsz rá, hogy beengedj egy démont a legféltettebb birodalmadba? Találok majd ciki gyerekkori képeket szerte a házban, ugye? - meg sem próbáltam letörölni az arcomról a pimasz vigyort. Reméltem, hogy ha a szobáját át is rendezte, az egész házat csak nem sterilizáltatta az anyjával az érkezésem miatt. Az elég unalmas lenne.
- A haverjaidat amúgy át szoktad hívni? - próbáltam úgy tenni, mintha nem érdekelne a válasz, de figyeltem rá. Igenis érdekelt, hogy nála ez olyan mindennapos dolog-e és csak nekem hisztizett annyit a szobája miatt, vagy esetleg éppen most harcoltam ki magamnak valami kiváltságot azzal, hogy elsőként láthatom becses otthonát. Azt reméltem, az utóbbi.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Szer. Jún. 28, 2017 8:27 pm

Alex & Hyun
Nem elég, hogy mindenki rajtam röhög a megverős eset óta, most még kombinálni is fognak. Nem mintha szégyellném, hogy Alex-el mászkálok, de az összeesküvés elméletekre nagyon nem vagyok kíváncsi. Anya így is egyfolytában azt kérdezgeti, hogy történt-e már köztünk valami. MÁR? Mintha borítékolva lenne, hogy lesz valami. Eh. Érdekes módon a haverjaimról sose voltak ilyen idióta jövendölései. Talán mert ismeri az ízlésem...khm.
Örültem, amikor elhagytuk a sulit területét, és nem bámultak a többiek. Remélem ez volt az utolsó alkalom, hogy Alex így ordibált, mert ha nem akkor hozni fogok ragasztószalagot.
- Ki tudja.. - Feleltem sejtelmes hangon, miközben nagyon kellett koncentrálnom, hogy ne röhögjem el magam. Nem értem mi ez a nagy palacsinta mánia nála. Ha valami séf lennék akkor megérteném, de így...érdekes. De azért jó, hogy ő legalább értékeli valamilyen szinten a fáradozásaimat. Baromi nehéz a palacsinta készítés, és rohadt fárasztó is.
- Hány éves vagy, öt? Ha visszabámulok elkezdenének beszólni, vagy kötekedni. Ne nézz már így. - Eddig bírtam, muszáj volt nevetnem. Olyan hülye, de valamiért ez tökre tetszik benne. Nem hülyén hülye, hanem viccesen hülye. Oké, sokszor bunkó, de nem vágom, hogy miért félnek tőle annyira. Azt a srácot is csak azért verte meg, mert engem bántott. Amúgy jó fej, nincs vele az égvilágon semmi baj.
- Hagyjál már.  - Duzzogva arrébb is mentem egy kicsit, és úgy sétáltam tovább mellette. Hogy Alex jó fej? Lehetséges, hogy túl hamar alkottam róla véleményt. - Legalább lesznek nyugalmas perceim, és megnézhetek egy csomó filmet. - Vigyorogtam és nyelvet öltöttem rá. Valójában nagyon is zavarna, ha lelépne, még úgy is, hogy nagyon nem akartam ezt a látogatás dolgot. Szeretek vele dumálni. A debilsége ellenére is. Azt nem tudom, hogy mennyire fog nálam unatkozni, egyelőre arra sincs ötletem, hogy mit csináljunk majd. Bezabál, de utána? Megnézünk egy filmet, vaaagy....megnézünk egy filmet.
- Miért, otthon nem főznek neked? - Próbáltam viccelődni.
- Ha nem fogod halálra unni magad akkor felőlem maradhatsz, anya úgy is teljesen rád van pörögve. - Uppsz, ezt az utolsó részt tényleg kimondtam? Basszus, most majd azzal fog szívatni, hogy biztos mindig ő a téma nálunk otthon. Ahj. Néha szóba szoktam hozni, de általában anya kezdi el az Alexezést. Apát nem nagyon érdekli.
- Ühm. - Értetlenül pislogtam rá, amikor magához húzott. Nem ellenkeztem, nem halok bele. - Démon? Inkább ökör. Vannak gyerekkori képeim igen, de csak a szüleim szobájában és pár albumban. Azokat meg nem fogom előkotorni neked. - Főleg a fürdéses képeimet nem szeretném nyilvánosságra hozni. - Persze, együtt filmezünk, hoznak popcornt és piát, aztán van olyan is, hogy én megyek át hozzájuk. Imádok velük lógni. Ők meg szeretik az ékszerteknősöm - Közben a nappaliba irányítottam, hogy üljön le a kanapéra, addig meg a konyhába siettem, hogy felmelegítsem neki a palacsintákat. Kakaós és lekváros, remélem elég lesz. Utána egy tányérra tettem mind a hat darabot, bevittem neki és leültem mellé. - Mondd meg, ha nem ízlik. - Adtam ki az utasítást nagyon határozottan.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Szomb. Júl. 08, 2017 11:22 pm



Hyun && Alex
- Az a kutyáknál van így - feleseltem, mert minden áron ragaszkodtam az igazamhoz, mint egy... öt éves. Jól van, na! De ha egyszer nekem van igazam! - A kutyáknak nem szabad a szemébe bámulnod, mert az az agresszió jele náluk. Az emberek általában betojnak tőle, főleg, akiknek csak a szája nagy.
Na jó, volt persze itt is néhány kivétel, azok a pszichopaták, akiknek eldurrant az agyuk, ha valaki csak rájuk mert nézni. Mint én. De Hyunnak akkor is ki kellene végre állnia magáért, és az nem fog menni, ha csak lesüti a szemét és eliszkol mindenhonnét, nehogy megverjék. Igenis dobbantania kell, hogy tiszteletet vívjon ki, még ha néha fordítva is sülne el a dolog.
A nevetését hallva az én arcomon is megjelent egy széles vigyor. Nem tudom, miért, de örültem, hogy meg tudtam nevettetni. Amilyen élénk személyiség, valószínűleg ez egyáltalán nem nagy tudomány, de a hozzám hasonló bunkóknak akkor is sikerélmény volt. Kevésbé éreztem magam szemétládának.
- Hány éves vagy, hetven? - vágtam vissza kaján vigyorral. Az otthon gubbasztás és a filmnézés az elvált, harmincas nőknek való, nem nekünk. Unalmas, szánalmas és egyáltalán nem éri meg elpazarolni rá az időt. Akkor inkább már játszana videojátékokkal, vagy valami... Sokkal kifizetődőbb, mint ülni és bámulni egy mozgó dobozt.
- Általában rendelünk valami kaját. Nem tom', ritkán eszek otthon. - megvontam a vállam és zsebre dugtam a kezem. Kerülni szoktam a közös vacsorákat, mert mindig akkor robban ki a legnagyobb balhé. A kaja meghülyíti az ember agyát, vagy a franc tudja. Meg amúgy sincs nagy étvágyam otthon, annak az állatnak a társaságában.
- Anyád? Rám? Miért? - értetlenül pislogtam a srácra. Azt tudtam, hogy a suliban rossz a hírem, de ez csak nem jutott el egészen a szülőkig... Remélem, Hyun anyja nem fog péklapáttal várni, és nem akar majd ciánt szórni a kajámba, vagy leülni velem beszélgetni Istenről és a hitemről. Képzelem, Hyun miket mesélhetett rólam... Sok jót nem tud felhozni.
Amikor közölte, hogy nem fogja megmutatni a gyerekkori képeit, csak cinkosan rákacsintottam. Hadd higgyen, amit csak akar, de a győzelem végül mindig az enyém.
- Cöhh, ezt mondtad a szobádra is, és nézd meg: éppen oda tartunk! Semmi esélyed velem szemben, törődj bele...
Kivételesen elhallgattam, amint beértünk a házba, és nekiláttam csendben szemügyre venni a berendezést, a bútorokat, a képeket és díszeket, meg úgy mindent. Mentem, amerre tolt, közben csalódottan hallgattam, milyen jól elvan a haverjaival. Szerettem volna, ha az élete legalább annyira szerencsétlen, mint az enyém, pedig úgy tűnt, nagyon is rendben van.
- Ékszerteknős? Komolyan?
Annyira nyomin hangzott, mert hát ki választ kutya vagy macska helyett egy teknőst? Hozzá valamiért mégis illett. "Cuki", nincs vele sok gond, meg a fene tudja. Lehuppantam a kanapéra és igyekeztem nem idétlenül vigyorogni, míg a konyhában matatott valamit. Természetesen nem maradtam a helyemen, hanem tettem egy kört és szemügyre vettem a fényképeket, a dísztárgyakat, az asztalon heverő magazinokat. Amikor visszaért, sietve a kanapéra vetődtem, mintha mi sem történt volna.
- Wohhoou, tudtam én, hogy palacsinta! - ujjongva, kitörő lelkesedéssel fogadtam a kaját. Meg sem vártam, hogy letegye elém, elvettem tőle a tányért és az ölembe helyezve nekiestem az egyiknek. Kakaós volt, édes és puha, egészen elolvadtam tőle. Nem akartam azonban elsietni a dicséretet, úgyhogy jó alaposan megrágtam a falatot, hadd idegelje magát, ízlik-e. - Finom lett - nyögtem ki végül, aztán félbehajtottam a palacsintát és egyetlen falatban benyomtam a számba. Mínusz egy, jöhetett a következő. Az lekváros volt, amit én kéjes mormogással díjaztam. Az ízek szétolvadtak a számban és awh...
- Oké, ez tényleg isteni. Kóstold meg! Nyisd a szád! - parancsolón az ajkaihoz emeltem a palacsintát, nem nyugodtam addig, míg bele nem tömhettem a szájába az egészet. Akkor aztán lenyaltam az ujjaimról a lekvárt és a következőért nyúltam. - Köszönöm.
A palacsintákkal babrálva, a tányért bámulva böktem ki ezt az egyszerű, ártatlan szócskát. Nem néztem rá, inkább beleharaptam a következő palacsintába, majd, mintha meg sem szólaltam volna, a falakat kezdtem el tanulmányozni.
- Takaros kis kéró. A fateroddal meg anyáddal élsz itt? Nincs tesód?
Nem derengett, kérdeztem-e már ezt tőle, úgyhogy gondoltam, ideje megint, bár a képeken úgy láttam, hármasban élnek csak. Nem baj, néha az is sok tud lenni...

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   Csüt. Aug. 17, 2017 10:56 pm

Alex & Hyun
- Csomó ember kihívásnak veszi ha bámulod őket, főleg azok akik utálnak. De te ezt nem értheted, nem is tudod milyen érzés a félelem. - Akkorát sóhajtottam, mintha most húztak volna ki belőlem egy villanyoszlopot. Zárjuk le a témát, mert hiába magyarázom, sose fogja tudni megérteni. De ez nem az ő hibája, Alex egyszerűen nem volt még ilyen helyzetben, és azt kívánom hogy ne is legyen sose. De a halálát még remélhetem, ha folytatja ezt a hülye kötözködést. Miért nem képes befogni? Inkább vigasztaljon, az jobban rám fér. Mostantól én leszek a suli bohóca, be se fogok menni többet. A magántanulóság tök menő. - Amúgy meg azt mondják, hogy aki tíz másodpercnél tovább bámul rád az vagy dugni akar, vagy ki szeretne nyírni. - A kutyás ügyekben nem vagyok otthon, egyszer találkoztam egy kóbor ebbel pár éve, de nem akart bántani, hanem jött utánam. Sajnos nem vihettem haza, de sikerült elcipelnem egy állatmenhelyre.
Aranyos, amikor mosolyog. Talán ha nem vágna komor arcot egész nap nem félnének tőle ennyien, és lehetnének igazi barátai is. Nekem a nem mosolygós emberekről mindig az jut eszembe először, hogy biztos rohad a foguk és nem merik mutogatni. Ráérünk fapofát vágni amikor a koporsóban fekszünk, nem?
- Eh, nem. A te intelligenciáddal nem is csodálom, hogy nem vagy ezt se képes megérteni. - Gonoszul vigyorogtam rá, én is vissza tudok vágni ha akarok. Természetesen csinálom ezeket minden egyes nap, de én nem vagyok olyan eseménydús életű ember, mint Alex. Ezzel együtt kell élnem, szörnyű.
- De miért? - Én szintem mindig otthon kajálok, mondjuk nálunk rendelgetés helyett anyám főz és ah, istenien. Már megint túl kíváncsi vagyok, de csak azért mert fura....a családja...ahogy róluk beszél, és ki akarom deríteni, hogy miért van ez.
- Öööö. - Idegességemben az ujjaimat tördeltem, nem kellett volna anyámat szóba hozni. - Mert izé, mondtam neki, hogy megismertem egy hülye gyereket és ettől kíváncsi lett. - Annyit beszéltem már Alexről, hogy többet tud róla, mint kellene. Én se értem, hogy miért pont miért ő róla kellett hülyeségeket magyaráznom. Valójában egyáltalán nem izgat, pff. Sok Alexander mászkál még a világban, hm.
- Dehogy nincs, bármiben le tudlak nyomni. Szobavédelem, birkózás, evőverseny. - Oké, a második az talán túlzás, sőt. Alexet megmozdítani se bírnám, de nem akartam tovább nézni az önelégült képét.
- Ja, van valami bajod velük? - Igaz, hogy Pötyivel nem lehet úgy játszani, mint egy kutyával, de nekem ő is ugyanannyit ér. Nyálas szöveg, de ha bárki megpróbálná bántani kibelezném az illetőt, aztán a beleivel együtt felakasztanám egy fára. Pötyit senki se bánthatja.
Nem gondoltam volna, hogy tényleg ennyire fog örülni pár egyszerű palacsintának. Azt hittem, hogy csak rájátszik, vagy csak gúnyolódni akar, de nem. Próbáltam nem túlságosan vigyorogni, de annyira lelkes volt, hogy nem bírtam ki. - Persze, hogy finom lett. Én csináltam. - Eh, ilyen lassan enni. Látszik, hogy nem sok hosszúkás dolog járt még a szájában.
- De nem vagyok éhes vidd innen! - Egy ideig ellenkeztem, de mivel nem akartam hogy tiszta palacsinta legyen a fejem kinyitottam a szám és bekaptam a falatot. - Nincs mit. - Feleltem halkan, aztán leültem mellé a kanapéra. Természetesen tisztes távolságban, nem akartam hogy rosszat gondoljon rólam vagy valami. - Aha, csak unokatesóim vannak de ők nem itt élnek. És neked a szüleiden kívül van valakid? - Direkt kérdeztem így, nem mintha annyira érdekelne a családi vagy szerelmi élete, ez is csak kíváncsiság. - Ha annyira akarod látni a szobámat akkor eh...megmutathatom. - Hogy legyen egy jó napja. Nekem meg egy rossz.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése




Darling, my name is
Sponsored content

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Bad day   

Vissza az elejére Go down
 
Hyun & Alex - Bad day
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Halász Alex
» Unlike, dislike [Alex vs Shu (?)]
» Samuel Alex Wingfield

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
• life is a party :: Bristol :: Roundview High-
Ugrás: