Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
Hyun & Alex - Bad day
------------------------------
by Kwon Hyunwoo
Csüt. Aug. 17, 2017 10:56 pm

Shadowhunters
------------------------------
by Vendég Csüt. Júl. 13, 2017 10:53 am

Secret diary
------------------------------
by Adrian B. Lyon
Szomb. Május 27, 2017 11:13 am

Jerry && Adrian
------------------------------
by Adrian B. Lyon
Csüt. Május 25, 2017 8:04 pm

Sorin & Jaxen
------------------------------
by Jaxen D. Ford
Hétf. Ápr. 24, 2017 6:37 pm

Hyun & Alex - Elzárás
------------------------------
by Alexander Yang
Szer. Ápr. 19, 2017 12:41 am

Silhouette FRPG
------------------------------
by Hanna Evans
Hétf. Ápr. 17, 2017 8:22 pm

Marvel-Universe Frpg
------------------------------
by Vendég Szomb. Ápr. 15, 2017 11:55 am

Princess and Alien ~ What the fuck are we doing?
------------------------------
by Adrian B. Lyon
Hétf. Ápr. 10, 2017 9:35 pm

Top posters
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég
Nincs
A legtöbb felhasználó (25 fő) Hétf. Ápr. 25, 2016 8:31 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Hyun & Alex - Elzárás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Hyun & Alex - Elzárás   Szer. Márc. 15, 2017 7:18 pm



Hyun && Alex
Már vagy húsz perce bénázott az angol házija felett. Sosem láttam még senkit, aki ennyire rágörcsölt volna egyetlen nyomorult feladatra. Nem tudtam eldönteni, hogy közbeavatkozzak-e, megkímélve mindkettőnket a további gyötrődéstől, vagy hagyjam tovább szenvedni. Csak mi ketten üldögéltünk az elzáráson, a felügyelő tanár pedig - egy pocakos, kopaszodó földrajz tanár - hol dolgozatokat javított, ránk sem hederítve, hol kivonult a teremből, hogy elintézzen egy telefonhívást, a folyosón elhaladó diáklányokat stírölje, vagy leugorjon a büfébe egy sajtos szendvicsért. Szóval, jóformán tényleg csak ketten voltunk a teremben.
Sosem láttam még a srácot, ami azt is jelenthette, hogy nem az a balhés típus és még sosem vertem meg, és azt is, hogy új errefelé. Vagy átlagos. Igazából elég sok mindent jelenthetett, lévén nem vagyok társasági figura már az óvoda óta. Akkor még voltak barátaim, ma már csak ellenségeim vannak. A vonásai alapján koreainak ítéltem, és ez a gyanú beigazolódást nyert, amikor a tanár megszólította valami miatt. Kwon, ha jól emlékszem. Tutira koreai, ez megmagyarázza, miért olyan gyökér angolból.
Ami engem illet, bár itt nőttem fel, nem igazán sikerült kiismernem a rendszert. Senkit a világon nem érdekelt, amikor füves cigit szívtam az udvaron, de ha betöröm egy srác orrát, máris elzárást kapok. Tehát magamat nyugodtan tönkre tehetem, az iskola szabályzata csak azt tiltja, hogy másoknak problémát okozzak? Érdekes felfogás, de a maga módján tetszett. A kiadott feladattal negyed óra alatt végeztem, szóval elővettem a kajámat és azóta unalmamban hol az órát, hol a srácot bámulom. Nem tudom eldönteni, melyikük az unalmasabb.
Jóízűen ropogtatom a chipset és egyáltalán nem érdekel, hogy a tanár olykor megrovó pillantásokkal bombáz. Viszonozom őket, jóval fenyegetőbben, és máris semmi baja azzal, hogy nassolok. Szólni egyszer sem mer. Aztán kap valami telefonhívást a reumás nénikéjétől, és kivonul a folyosóra. Egy darabig még bámulom, hogyan szenved a srác a házija felett, de annyira irritál a szerencsétlensége és a félhangos motyogása, hogy megszánom és átülök hozzá. Odahúzom az asztala túlsó felére a széket, vele szemben, és a támlára könyökölve, lovagló ülésben helyezkedem el, természetesen a chipsszel a kezemben. Megigazítom a baseballsapkát, hogy a napellenző része a tarkómon legyen, majd szó nélkül kiveszem a füzetet a kezéből és magam felé fordítom, hogy el tudjam olvasni, mit írt.
- Öreg, ez az egész szar - összegzem röviden és tömören, miután átfutottam a leírtakat. Leteszem a chipses zacskót a kezemből kettőnk közé, jelezve, hogy vehet, ha akar, aztán egyetlen laza mozdulattal kitépek két oldalt a füzetéből. Galacsinná gyúrva, ültömben a kukába hajítom őket. - Ezen szerencsétlenkedtél annyit? Ezt most szépen újrakezdjük.
Megnyalom három ujjam és elegánsan a nadrágomba törlöm, aztán megragadom a tollát és elkezdem jegyzetelni a tankönyvéből a feladatot. Egy pillanatra megtorpanok, gyanakvón felpillantok rá.
- Ugye érted, amit mondok?
A házijából ítélve jobb biztosra menni.

gagyi kezdő, de remélem, tetszik *.*



A hozzászólást Alexander Yang összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Márc. 16, 2017 1:35 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Szer. Márc. 15, 2017 7:59 pm

Alex & Hyun
Általában kulturáltan és normálisan szoktam viselkedni a suliban, de a haverjaim miatt már másodszor élvezhetem az elzárás gyönyöreit. Az én hibám, hogy hagyom magam belerángatni a hülyeségeikbe, de már így is azzal szívatnak, hogy jól jófiú vagyok. A kukák kiborítása talán nem a legjobb bizonyítási módszer volt. Mindegy, így legalább van időm az angolra. Már vagy egy éve ülök a feladat felett, de nem jövök rá a megoldásra. Rajtam és a tanáron kívül csak egy másik srác van a teremben, látszik rajta, hogy mennyire unja ezt az egészet. Tanulhatna ő is. Nem ismerem, de távolról láttam már, nem is csodálom, hogy itt van.
Amikor ideköltöztünk azt hittem simán menni fog majd a nyelv. Megy is, hiszen megértetem magam másokkal, és azt is értem amit ők mondanak, de az angol, mint tantárgy...meg fogok bukni. A másik töri, ezt amúgy baromira szeretem, de ebből se állok valami jól. Ciki.
Idegesen kattogtattam a tollat, miközben a feladatot olvastam a feladatot olvastam, fel se tűnt, hogy elég hangosan. Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Ha hazamegyek biztos nem fogom folytatni, leköt majd a TV és a kajálás, ezért célszerűbb ha itt fejezem be. Már ha nem halok meg addig. Régen sokkal jobban ment a tanulás, igazi stréber voltam. Ezek az idők már elmúltak, Angliában elromlottam. Szerencsére a szüleim a megértőbbek közé tartoznak, és eddig még nem feszítettek keresztre a szar jegyeimért. Nekik se volt könnyű az elmúlt pár hónap, a beilleszkedéssel nekik is voltak gondjaik az elején. Teljesen más világ az itteni, az emberek, a kultúra, a kaják..olyan éhes vagyok. Foghatnám az éhségre is, hogy nem jutok előrébb és öt perce értetlen fejjel bámulom a feladatot, mellé a szöveget motyogva.
Ebből a rövidzárlatból a szék megmozdulásának a hangja zökkentett ki, össze is rezzentem tőle. Felvont szemöldökkel figyeltem sapkás egyént, nem értettem, hogy most mit akar. Nem látja, hogy nem érek rá? Miután elvette tőlem a füzetet leesett állal meredtem rá, nem akartam hinni a szememnek. Tipikus bunkó.
- Senki se kérdezte a véleményed. - Feleltem duzzogva. A hasam hangosan korog, de ezek után az ő chipséből nem fogok venni. - Normális vagy?! - Szomorúan néztem a füzetem megtépését, még jó, hogy a tanár nincs itt, leszidna a hangoskodásomért. - Én legalább valami értelmeset csináltam. - Tényleg nem vágom mit akar, az ilyenek mint ők sose segítenek másoknak, biztos csak gúnyolódik. - Ne nézz hülyének, jó? - Valószínű, hogyha nem érteném amit mond akkor járhatnék középsuliba. - Nem kérek a segítségedből, szívass valaki mást. - Ez így kicsit hülyén hangzik, amikor csak ketten vagyunk a teremben. Azzal nem lenne bajom ha tényleg a jó szándék vezérelné, de...hallottam már róla dolgokat, persze nem ismerem teljesen, de...ettől a piszkálódástól a falra mászok.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Csüt. Márc. 16, 2017 1:27 pm



Hyun && Alex
Hogy mit össze nem nyafog ez a srác itt nekem! Alig tudok a feladatra koncentrálni, mert állandóan belepofáz, és így tegyek neki szívességet? Megelégelem a dolgot és az asztalra csapok, jó erősen, tenyerem centikkel a keze mellett ütődik az asztal lapjának, beleremeg az összes ceruza és füzet. Morcos, csúnya pillantást küldök neki, remélve, ettől kellően összetojja majd magát, de eszemben sincs bántani.
- Kussolj már el egy percre! Ha a tanbá látja, hogy összedolgozunk, hamarabb elenged mindkettőnket, szóval fogd be és figyelj.
Nem a legönzetlenebb és legkedvesebb segítségnyújtásom az eddigi életem során, de ha ezzel megijesztettem őt annyira, hogy egy darabig csendben maradjon, csak legalább míg összegzem neki a nyelvtant, akkor már megérte. Sokkal gyorsabban befejezem a füzete telefirkálását így. Igyekszem szépen írni, de valahogy nem erősségem, de majd tolmácsolom neki, melyik kriksz-kraksz mit jelent. Amint lerajzoltam a táblázatot és feltöltöttem különböző szavakkal, visszafordítom felé a füzetet, hogy lássa, a toll végével pedig magyarázni kezdek.
- Egyszerű múlt, folyamatos múlt, egyszerű befejezett múlt, folyamatos befejezett múlt.
Példákat is írtam hozzá, amelyekből egyértelműen látszik, melyiket mikor és hogyan használjuk. Ha nem pofáz közbe sokszor, akkor elmagyarázom neki röviden és érthetően az egészet, hol a szemét, hol a füzetet nézve. Néha teli szájjal, amikor épp veszek pár falat chipset, néha meg szünetet tartok, hogy felfoghassa, amit mondtam.
- Vágod? Ha ezt a táblázatot beseggeled és mindig szem előtt tartod, nem lesz gondod egyik feladattal sem - elé tolom a munkafüzetet, megkocogtatva a tolla végével az adott feladatot. - Próbáld meg megoldani. Most. És hangosan, mer' nem tudok fejjel lefelé olvasni és látni akarom, hogy nem baszod el.
A tanár pont ekkor jön vissza, természetesen nekiáll pampogni, hogy beszélek. Morogva elnézést kérek, mint aki le sem szarja - mert amúgy le sem szarom -, aztán a figyelmem újra a srácra irányul. Őt kezdem el fürkészni, miközben ráérősen ropogtatom a chipset, és azon kapom magam, hogy elkezdtem agyalni, ki lehet ő, honnét jött, mi történhetett vele eddig, milyen élete van. Mit érdekel engem? Ha vége az elzárásnak, úgyis ketten kétfelé megyünk, és soha többé nem látjuk egymást többé. Jó, valószínűleg egy darabig még igen, hisz egy suliba járunk, de ez az utolsó évem, szóval annyira mindegy már.
- Vegyél már, nem dísznek van - morranok rá, újból megvillantva felé a kedvességemet, ahogy felé lököm a chipszes zacskó száját.- Egyébként hogy hívnak?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Csüt. Márc. 16, 2017 4:41 pm

Noel & Hyun
Nekem egyáltalán nem lenne semmi bajom se azzal, ha csak azért akarna segíteni, mert olyan jó fej. De erről a srácról már hallottam dolgokat, és hogy is mondjam...valószínűleg nem a legaranyosabbak közé tartozik. Nem szokásom az ítélkezés, de rajta annyira látszik, hogy balhés gyerek. Tök rossz fiús arca van. Én örülnék a legjobban, ha valaki megírná helyettem a házit. De ő csak piszkálódik, miközben "segít". Nem tehetek róla, hogy még nem tökéletes a hangom. Neki könnyebb, a beszédéből ítélve ő már itt születhetett, én meg friss húsi vagyok.
Nem fogom leüvölteni a fejét, hogy menjen innét, mert nem az nem én lennék, plusz egy kicsit nagyobb nálam, nem akarom kísérteni a sorsot.
Az asztalra csapásos művelete után ma már másodszor kaptam majdnem szívrohamot miatta. Kicsit meg is ugrottam a széken, azt hittem a kezemre fog rávágni egyet.
- Áhh. - Hirtelen megvilágosodtam. - Most már mindent értek. - Részben igazam volt, hogy nem a Szentlélek szállta meg. De simán mondhat rossz megoldást is, hogy szívasson. Az első pár percben biztos voltam benne, hogy csak hülyít, és baromságokat ír le, de később kezdtem elhinni, hogy valóban segíteni próbál. Csöndben figyeltem a kezét, mármint azt amit írt.
- Vágom. - Feleltem közömbösen, próbáltam úgy tenni, mint akit hidegen hagy a dolog, de belül örömtáncot jártam. - Oké, de ha elbénázom ne nevess ki. - Úgy tettem ahogy kérte, hangosan elkezdtem megoldani a feladatot. Az akcentusom ellenére sokan megértik amit mondok, de már volt olyan is, hogy akárhogy próbálkoztam nem bírtam megértetni magam az emberekkel.
- Jó lett? - Kíváncsian fürkésztem az arcát, reméltem nem fog röhögésben kitörni. Nincs semmi baj az önbizalmammal, de attól kivagyok, ha olyan dolgokért nevetnek ki, amikről nem tehetek. Olyankor képes vagyok elbőgni magam, elég gáz.
A hasamról el is feledkeztem, ami már úgy korgott, mintha egy éve nem ettem volna. - Nem vagyok éhes. - Jah, a vulkán hangjai után valószínűleg ezt el is fogja hinni. Végül is nem tett semmi rosszat, tényleg segít, lehetnék jobb fej vele. Lassan benyúltam a chipses zacskóba, kivettem belőle egy marékkal és falni kezdtem. - Hyun. - Motyogtam teli szájjal, pár chips darab az asztalra potyogott, amiket utána gyorsan visszatettem a számba. - Én tudom a te neved, Alex, ugye? Már hallottam rólad, biztos törzsvendég vagy itt. - Végre lenyeltem a kaját, de már nyúltam is az újabb adagért. - Szerencséd, hogy nem a töri leckémet vettem elő, ha ettől az asztalt csapkodtad akkor attól kirúgtad volna az ajtót. - Igen, törizés közben még szerencsétlenebb vagyok.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Csüt. Márc. 16, 2017 5:45 pm



Hyun && Alex
Már tudtam, miért nem volt ismerős ez a srác korábban. Tuti, hogy sosem keveredtem még verekedésbe vele; biztosan nem ütnék meg egy ilyen srácot. Túl nyámnyilának tűnt, védtelennek - a legidegesítőbb típus. Kizárt, hogy pont az én fajtámmal barátkozna.
- Az attól függ, mennyire bénázod el. Semmit sem ígérhetek - feleltem a chipset ropogtatva. Ha valami alap dolgon bukik el, amit az imént magyaráztam el neki, inkább lekiabálom a fejét a nyakáról. De az akcentusa elég cuki ahhoz, hogy nehezemre essen nevetés nélkül kibírni. Meg-megrándult az ajkam, miközben a megoldást próbálta összerakni, de jófiúként szépen, udvariasan elfojtottam a vigyoromat, és a tőlem telhető legkomolyabban ráböktem az egyik mondatra.
- Ezt mondd csak még egyszer - hümmögtem, mintha valami hibát hallottam volna, pedig csak azt akartam újból hallani, ahogy bele-beletörik a nyelve a szóba. Elképesztően aranyos volt, már amennyire egy srác az tud lenni. Pfej, mikor lettem ilyen buzis? - Látod, nem is olyan nehéz. Jól csináltad.
Megajándékoztam egy széles, büszke mosollyal, hisz a sikere 60%-ban az én érdemem is volt. Megpaskoltam a fejét dicséret gyanánt, aztán érdeklődve szemügyre vettem a cuccait.
- Na, van még valami angolból, vagy húzhatunk haza?
Feltett szándékom volt segíteni az összes házijában, ha már elkezdtünk tanulni. Nem szívesen villogtattam az eszem az iskolában, de nem igazán érdekelt, személy szerint ez a srác mit gondolt rólam. A hírnevem úgyis megelőzött már rég.
Ja, persze, nem vagy éhes, gondoltam magamban a gyomra korgását hallva, de nem szóltam inkább semmit.
- Hyun - ismételtem kétkedve. Még a neve is aranyos. Már épp szólni akartam, hogy bemutatkozzak, amikor közbevágott. Kíváncsian felvontam a szemöldökömet, érdekesnek találtam, hogy tud rólam. Valószínűleg csupa rosszat hallott rólam idáig, pedig elég ritkán kerülök elzárásra. Na jó, a heti egy-kettő ritkának számít? - Aha, Alex vagyok. 19 éves, visszaeső.
Elnevettem magam a megjegyzésén, és ezúttal az sem érdekelt nagyon, bámul-e minket a tanár. Értékeltem a srác humorát, és az a legrosszabb, hogy teljesen jól látta a helyzetet.
- Kissé heves típus vagyok, bocs... Te figyelj, a zacskót is meg akarod enni? Mert ha nincs más dolgod, lépjünk le és kajáljunk valami rendeset.
Nem tudom, mi ütött belém, de nem vontam vissza a meghívást. Olyan éhesnek tűnt, hogy chipsszel biztosan nem fog jóllakni.
- És rendes alatt valami gyorskaját értek. Meg el akarok szívni egy cigit.
Befaltam még pár szem chipset, aztán lenyaltam az ujjaimról a sót, és ha benne volt, hogy lelépjünk, már álltam is fel a székemről. Viszont ha még akadt házija, inkább magam elé húztam a füzetet és gyorsan átolvastam.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Csüt. Márc. 16, 2017 10:28 pm

Noel & Hyun
Asszem ő az egyik haverom haverjának az ismerőse, de nem biztos, csak egyszer láttam őket egymás mellett. Jó, vadidegenek is szoktak egy helyen ácsorogni. Én és a hülye teóriáim. Ma majd tudok valami izgit mesélni a többieknek, elzáráson angol leckét csináltam, aztán Alex elém ült segíteni. Nem fogják elhinni. Ciki lenne, ha megkérdezném, hogy lefotózhatom-e? Tuti. Nem zargatom ilyesmivel.
- Hát ez csodás. - Ha eddig nem paráztam, hogy elszúrom, a "biztatása" miatt alig merem majd felolvasni a megoldásaimat. Bizonytalanul álltam neki, de utána olvastam és olvastam, nem a tanárom, nem kell félnem a véleményétől. Csak zavar, ha kiröhögnek.
- Most komolyan? - A hangomon érződött a kétségbeesés, örültem, hogy végre a végére értem, erre most újra el kell mondanom az egyiket. Bahh. Megint engedelmeskedtem és elismételtem az egyik szót. Nem nevetett ki, amin eléggé meglepődtem, miután másodszorra is végeztem elégedetten elvigyorodtam. Siker!
- Köszi. - Még szélesebben vigyorogtam, de amikor a fejemhez ért óvatosan eltoltam a kezét. Nem vagyok kutya, a hajamra meg amúgy is nagyon kényes vagyok. - Nincs, hétfőn dogát írunk, arra kell majd készülnöm. - Az sokkal nehezebb lesz, a britek nem az alap angolt tanulják a középsuliban, de a tanárom jó fej és kaptam tőle egy külön feladat összeállítást.
- A teljes nevem Kwon Hyunwoo, de ez általában összezavarja az emberek, és inkább Hyunként mutatkozom be. - Nincs ezzel baj, megértem hogy sokaknak furán hangozhat a nevem, nem szoktam ezért kiakadni.
- Tizenkilenc? Idősebbnek hittelek. - Nem tudom, csak...olyan fejlettebbnek tűnik. Izé, külsőleg. A karjai. Oké, ezt inkább hanyagoljuk. - Nem, csak nagyon finom. - Csak most esett le, hogy bezabáltam az egészet. A gyorskaja szó hallatán felcsillantak a szemeim, már nem is érdekelt a tanulás. - Úúú, hamburger? Menjünk hamburgerezni. - Lelkesen felpattantam az asztaltól, de a tanár rám nézett ami rögtön visszaülésre késztetett. Egyáltalán mehetünk már? Nem merem megkérdezni. - De ugye tényleg kajálni akarsz és nem fognak a haverjaid a sarkon várni, hogy csoportosan megverjetek? - Szegény, itt segített nekem, én meg valami szörnyetegnek állítom be.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Vas. Márc. 19, 2017 7:23 pm



Hyun && Alex
Nem érdekelt, ha azt gondolta, csak szívatom. Sokkal könnyebb volt ezt elismerni annál, minthogy aranyosnak tartom az akcentusát. Annak külön örültem, hogy nincs több házija, mert bár szívesen segítettem neki, nem véletlenül álltam bukásra minden tárgyból. Nem nagyon fért bele a rólam alkotott képbe, hogy minden egyes tárgyhoz konyítsak.
Na, hát tudtam én, hogy Kwonnak is hívják. Akkor jól hallottam, amikor a tanár felszólította. Tényleg nincs valami egyszerű neve, de elmormoltam magamban ötször és utána már egész jól ment.
- Maradjunk a Hyunnál - feletlem végül, mert annyira nem érdekelt. Úgysem fogunk többet beszélni, ráadásul nincs egyetlen olyan haverom sem, akinek mesélhetnék róla. Nem is nagyon tudnék mit, mondjuk.
- Király, nem? Sosem kérik el a személyimet, amikor alkoholt veszek.
Elégedetten megdörzsöltem az arcomat. Nem szoktam a tükör előtt nézegetni magamat, dehogy, de azért tisztában voltam az arcberendezésemmel, és ha lehetőségem nyílt rá, mindig ki is használtam a belőle származó előnyöket.
Tetszett a srác lelkesedése, a hamburger gondolata meg annál inkább. Elvigyorodtam, amikor magáról elfeledkezve felpattant a helyéről. Elképzelésem sem volt, miért kerülhetett ide, nem tűnik tipikus rendbontónak, sőt, egészen... ártatlan. Követtem a példáját, és a tanárra fittyet hányva felkeltem a székről. Visszalöktem a helyére, aztán a padomhoz lépve a vállamra kaptam a táskámat.
- Végeztünk a házival, leléphetünk, tanbá? - Csak az udvariasság kedvéért szólítottam meg, mivel a kérdésem egyáltalán nem hangzott annak, sokkal inkább kijelentésnek, már-már felszólításnak tűnt. Nem is tartott minket fel, szóval intettem Hyunnak, hogy lépjünk le. A magam után hagyott szeméttel nem foglalkoztam, a bajkeverők nem szoktak a környezetszennyezés miatt aggódni. Meg erre van a takarítónő, nem?
- Nem szoktam csoportosan megverni senkit. Ha meg akarnálak verni, egyedül vernélek meg - tájékoztattam Hyunt, bár lehet, hogy nem ilyen válaszra számított, ezért még hozzátettem: - Tényleg kajálni akarok. Ne félj tőlem!
Ezt sem mondtam még soha senkinek, és rájöttem, hogy elég hülyén is hangzott. Inkább az ajtóhoz léptem, és akár jött, akár nem, kiléptem a folyosóra. Teljesen kihalt volt, a legtöbben már hazamentek, csak néhány hozzánk hasonló szerencsétlen szívott még az elzárásokkal és különórákkal. Zsebre dugott kézzel, a folyosón vártam, hogy Hyun felzárkózzon.
- Ismersz valami jó helyet? - szólítottam meg, amint ő is elhagyta a termet. Elindultam mellette a folyosón, a kijárat felé. - Lehet, hogy válogatnunk kell, néhány kajáldából kitiltottak... Bár lehet, nem szólnának be, ha veled mennék.
A mosdók előtt elhaladva rám jött az inger, szóval befordultam Hyun elé, és a mellkasára tettem a kezem, hogy megállítsam.
- Van egy kis dolgom odabent, várj meg itt! Gyors leszek, el ne szaladj - rákacsintottam, mielőtt eltűntem volna a fiú wc ajtaja mögött. - Ha lelépsz, úgyis megtalállak! - kiáltottam még ki bentről, csak hogy tutira meg ne forduljon a fejében, hogy magamra hagy. Már beleéltem magam a hamburgerbe, és ha sikerül, a terveim szerint meghívatom magamat a sráccal.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Hétf. Márc. 20, 2017 8:05 pm

Noel & Hyun
Anyám ki fog akadni. Még nem tud az elzárástól, de a rossz tulajdonságaim közé tartozik, hogy borzalmasan hazudok. Komolyan. A haverjaim és a szüleim is levágják, ha nem mondok igazat. Ilyen lebukásokra csak ritkán kerül sor, mert az esetek többségében őszinte vagyok. Attól se lenne boldog ha megtudná, hogy ilyen Alex félékkel beszélgetek. Bőven elég neki a debil négyes fogat, vagyis a haverijaim és én. Mondjuk mivel nem ismeri Alexet inkább örülne, hogy ilyen kedves vagyok és beszélgetek a többi sulis társammal. Eh. Talán a beszélgetés túl erős szó erre az elmúlt tíz percre. Eddig csak bólogattam és csináltam amit mondott, de miután elkezdődött ez a bemutatkozósdi nem is akartam már annyira, hogy eltűnjön. Lehet, hogy előítéletes voltam és valójában jó fej. Vagy ha nem is jó fej, akkor sem maga az ördög. Nem kéne puffognom minden szarért, csak azért mert nincs valami jó hírneve. Most biztos valami bunkó köcsögnek hisz, pedig nem ilyen vagyok. A legtöbben aranyosnak tartanak, utálom ezt a szót, de igaz rám.
- Bölcs döntés. - Fülig ért a szám, úgy vigyorogtam, de utána észbe kaptam és megkulturáltam az arcizmaimat. Nem tudom miért örülök ennyire, előbb a chipséből se akartam venni. Valójában még most is tartok egy kicsit tőle, egy olyan, mint ő kedves egy olyannal, mint én. Nincs mit tenni, ha meg kell halni akkor meg kell halni. Kibelez egy sikátorban és eladja a beleimet kolbász alapnak. Nyami.
- Jah, mázlista vagy. Nekem még ötven évesen is el fogják kérni, sőt, ha betöltöttem a százat és eltemetnek, még akkor is. - Mindenki azt mondja hogy olyan babafejem van. Nem babaarc, babafej. Alex tizenkilenc éves létére eléggé...férfias, mármint a fiúk többsége úgy néz ki manapság, mint én; anorexiás. Maximum az idősebbeken van izom. Egyébként nem érdekel mennyire izmos, csak szembetűnő volt. Veri az asztalt a lapát kezeivel.
Alextől fél órán belül harmadszor is kaptam egy szívrohamot, nem értettem minek lökött vissza a székre, mint valami krumplis zsákot. Utána megvilágosodtam, és amikor a tanár végre elengedett minket követtem a lökdösőt. Előtte udvariasan elköszöntem a férfitól, remélem többé nem kell ide jönnöm.
- Ehm. - Milyen magabiztos. - Honnan veszed, hogy egyedül meg tudnál verni? Csak mert magasabb vagy, és ühm..nagyobb, az még nem jelent semmit. Lehet, hogy karate világbajnok vagyok, vaaagy van nálam sokkoló. - Ja persze, én és a küzdősportok. Nekem a kosárlabda is egy küzdelem, főleg amikor fejbe dobnak. - Nem félek. - Ha a hamburgerre gondolok rögtön el is száll minden aggodalmam. Hmm, vagy inkább sajtburger. Dupla sajtburger. Nem fogom tudni megenni de nem érdekel. Dupla sajtburgert fogok venni. A folyosón csak mi voltunk, horrorfilmbe illő jelenet, bármikor elénk ugorhat egy sorozatgyilkos. Úgy tűnik a haverjaim túl sok beteg filmet nézetnek valamit. Ezeket végig se bírom ülni, öt perc után kivonulok, már ha kimerek.
- Kettő is van amit nagyon imádok, és nincsenek is messze. - Bár lehet, hogy nem fogják elnyerni őfőmenősége tetszését. - Miért, mit csináltál? Áh, inkább nem is akarom tudni. - Gyorsan megráztam a fejem, szerintem jobb, ha ez az ő titka marad.  - Ne már, éhen halok. - Nyöszörögtem miközben a hátamat a falnak támasztottam. - Értettem véreb Alex, ezek után nem fogok merni elszaladni. - Az éhségtől nem is tudnék, a gyomrom lassan kifordul.
Amíg Alexre vártam előkaptam a mobilom, hogy megnézzem ki keresett. A négyesfogat legdebilebb tagja, Mason hagyott nekem egy nagyon értelmes üzenetet:

Hol vagy már????????

Mikor még új voltam itt pont ő mesélt Alexről, nem tudtam kimondani a nevét, pedig tök egyszerű. Visszaírtam neki, hogy dolgom van, megyek kajálni valakivel. Mellesleg nagyon jól tudja, hogy elzáráson voltam. Istenem.
- Élsz még? - Kopogni kezdtem a wc ajtón, ami lassan átváltott dörömbölésbe. - Akkor megyek egyedül, de már nem bírom tovább, a gyomrom magát emészti. - A kajáldában is elmehetett volna vécézni.  

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Csüt. Márc. 23, 2017 10:48 am



Hyun && Alex
Hyunnak érdekes humora van, de totálisan csípem. Nem emlékszem rá, mikor nevettetett meg utoljára bárki is - mármint úgy igazán, és nem valami hülye faviccel, vagy nem éppen kínomban röhögtem valaki más szerencsétlenségén. Valószínűleg jó régen nevettem utoljára, ha már az idejét sem bírom feleleveníteni magamban. Azért ez elég ciki, legalábbis ami a szociális kapcsolataimat illeti, vagy mi az ördögöt szokott mondani állandóan az a pszicho-maca. "Szegényes szociális kapcsolatok", meg az anyád kínját.
A magasba szaladt a szemöldököm, hallván, hogy megkérdőjelezte az erőmet. Igyekezem nem kinevetni, de a szám sarka öntudatlanul feljebb gördült.
- Lehet, hogy titokban világbajnok bokszoló vagy, de hidd el, hogy fél karral lefektetnélek. Nem azért, mert te nem vagy elég jó, hanem mert én túlságosan is az vagyok - barátian megveregettem a vállát, miközben elindultunk a folyosón. Lehangoló volt így látni a sulit, ilyen kihaltnak és unalmasnak, ugyanakkor örültem, hogy végre nyugtunk van. Nem kell azt lesnem, melyik sarkon köt belém egy újabb kretén.
Azon kaptam magam, hogy újból idétlenül vigyorgok a szavain. Komolyan, már kezdett belefájdulni az arcom, annyira elszoktam tőle. A végén még rám ragad, és holnap reggelig le sem tudom majd törölni a képemről. Veszélyes.
- Nos, ha már így megkérdezted... - Nem érdekelt, hogy azt mondta, nem akarja hallani. Elkésett. - Néhányszor fizetés nélkül leléptem, mert szar volt a kaja, és szar kajáért nem fizetek. Volt, hogy belenyomtam a pincér fejét a pizzába, mert bunkózott velem. Na, az, aki a kajámat hozza, ne legyen tahó. Az esetek többségében viszont csak belém kötnek, én meg válaszul eltörök ezt-azt, amit a hely tulaja sosem díjaz, ezért rögtön kitilt onnét.
A vállamat vonogattam, mintha nem számítana, de egy kicsit azért bosszantott. Mintha kretén-mágnes lenne rajtam, amivel állandóan bevonzom az idiótákat. Nem is értem pontosan, Hyun hogy került ide és mit csinálunk mi ketten épp. Lehet, hogy titokban tényleg karatebajnok.
- Bocs, Hyun, ha egyszer a természet hív... - széttártam a karomat, mielőtt még eltűntem volna a wc ajtaja mögött, természetesen fülig érő vigyorral, mi mással. Nem telt el túl sok idő, amikor hallottam, hogy bejön és dörömbölni kezd az ajtón. Ej, de türelmetlen valaki.
- Nem, elragadott a klotyószellem - kiléptem az ajtón, és nem zavartatva magam, az orra előtt húztam fel a sliccemet, aztán mentem kezet mosni. - Értékelem, hogy öt percet sem bírsz ki nélkülem. Legközelebb bejöhetsz és foghatod nekem, ha szeretnéd.
Lespricceltem őt egy kevés vízzel, aztán részemről mehettünk is. Magam elé engedtem, mert lefoglalt, hogy a nadrágomba töröljem a kezem. Ahogy ki akart lépni az ajtón, egy srác pont akkor jött volna be, melynek eredménye egy kisebb frontális ütközés lett, és az idegen méreteit elnézve valószínűleg nem ő koccant nagyobbat.
- Nem látsz a szemedtől, kislány?
Azzal akkorát lökött Hyunon, hogy ha nem állok mögötte, csúnya vége lett volna. Így viszont el tudtam kapni, ha elvesztette az egyensúlyát, és megtámasztottam a hátát a mellkasommal.
- Hmm, vérszagot érzek... - jegyeztem meg szadista vigyorral, tekintetem Hyunról az idegen srácra emelve. A tekintetem nem üzent semmi jót, ahogyan az sem, ahogy félretoltam Hyunt az útból.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Csüt. Márc. 23, 2017 6:49 pm

Noel & Hyun
Csak ne akarjon senki se hívni most, mert épp be akarja vágni nekem. A pénzszerzésnél fontosabb a kaja, ha majd tele leszek utána megtömhetnek ők is. A szüleimtől így is-úgy is kapok lóvét, de ez a plusz mindig jól jön. Alex hibája, ha nem vette volna elő azt a hülye chipset és nem hozta volna szóba a kajáldát akkor nem szenvednék ennyire. A megszólalása előtt teljesen bele voltam merülve az angol házimba, elterelte a figyelmemet az éhségről. Most meg...mindjárt megrágom a falat.
- Lefektetnél? - Nem akartam hangosan visszakérdezni, de már késő volt. Túl élénk a fantáziám, de minek használ ilyen félreérthető szót? - Hallottam, hogy nagy bunyós vagy, de azért ne szállj el, sok hozzád hasonló kemény ember van a suliban. Én mondjuk nem tartozom közéjük, az az igazság, hogy egyáltalán nem tudok verekedni. - Úgy mondtam, mintha valami hatalmas titkot fedtem volna fel. De enélkül is tudhatja, elég csak rám nézni, látszik rajtam hogy nem vagyok egy buldózer alkat. De ha tudnék se akarnék másokat püfölni, én egyszerűen túl aranyos és békés vagyok ehhez. Ezért is piszkálnak páran a suliban, mert könnyebb a hozzám hasonlókba belekötni, pff.
Elmosolyodva figyeltem a vigyorgását, tök jó hogy abbahagyta a bunkózást. A kajálásig persze ez még változhat.
- De neee. - Nem akarom tudni. - Nehezen hiszem, hogy a pincér bunkózott veled, inkább fordítva történhetett, nem? - Most én vigyorogtam, istenem ez a gyerek nem komplett. - Ahova megyünk ott azért majd viselkedj, nem akarom hogy beégess. Csak enned kell, nyugodtan, rombolás nélkül. Remélem menni fog. - Nem normális, hogy ilyen hamar gyorsan fel lehet húzni, biztos van oka. De nem faggatózom, csak most kezdtünk el beszélgetni.
- Ah mindegy, siess. - A kiskori magamra emlékeztet, mindig azelőtt kellett könnyítenem magamon, hogy épp elindultunk volna valahová. Miután végeztem a telózással és meguntam a várakozást bekopogtam az elveszett báránykához.
- Ez nem vicces, éhen döglök. - Szédülök az az evés hiánytól, nem vagyok vevő a hülye poénjaira. - Kösz, de inkább kihagyom. És ezt...nem tudtad volna bent megcsinálni? - A gatyájára mutattam, szerencse hogy nem láttam semmi rosszat. Nem értem mit szégyenlősködök, ez a férfi WC. Sok mindennek szemtanúja voltam már, kétlem hogy Alex odalent kék gumimacit rejtegetne.
Elindultam kifelé, de sikerült nekimennem egy nagy darab srácnak. Már ettől majdnem elestem, de amikor meglökött csak Alexnek volt köszönhető, hogy nem dobtam egy seggest. - Te nem látsz, ha kislánynak nézel. - Sóhajtottam a szememet forgatva. - Köszi. - Mosolyogva hátrapillantottam Alexre. - Nyugi, nem ér ennyit az egész. - Hiába tolt el maga elől, mellé léptem és megfogtam a csuklóját, hogy visszahúzzam. - Inkább együnk, ne foglalkozz retardáltakkal. - Nem érdekelt az idegen csávó reakciója, elkezdtem kifele húzni a sapis majdnem haveromat.
- Meg tudtam volna védeni magam. - Először meg akartam ezt is köszönni, de nem, nem lehet. Remélem most már nem akar nekiugrani, mert tényleg nincs semmi szükség rá. - Szarba nem csapok. Ismered ezt a mondást? Ilyenkor mindig ismételgesd ezt magadban. - Mosolyogva néztem fel rá, elfeledkezve arról hogy még mindig nem engedtem el a kezét.  

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Szomb. Márc. 25, 2017 9:36 am



Hyun && Alex
- Ja, tudom. De csak idő kérdése, és lenyomom mind, aztán a suli egyeduralkodójává válok. Én leszek a tápláléklánc csúcsán - osztottam meg Hyunnal az utolsó évemen dédelgetett terveimet. Az elmúlt években keményen dolgoztam azért, hogy feljebb másszak a létrán, és ez az utolsó lehetőségem, hogy megszilárdítsam, amit eddig elértem. Aztán amint lehet, elhúzok ebből a genny városból, hogy valahol máshol az elejéről kezdjem az egészet.
- Egyébként lerí rólad, hogy bárki félrepöckölne a kisujjával is... - tettem még hozzá. Nem szántam bántónak a megjegyzésemet, de lehet, hogy nem jött le valami kedvesen. Hát, ez van, nem szokásom mások lelkét pátyolgatni, ha helyette a képükbe vághatom inkább az igazságot.
- Vonzom a kreténeket... nem az én hibám. Ha nem köt belém senki, akkor nem csinálok balhét - vállat vontam, mintha ennyire egyszerű lenne az egész. Kapott tőlem egy szúrós pillantást, mert úgy éreztem, hülyének néz, de nem szálltam vele vitába. Nem volt hozzá kedvem, és Hyun szájából még a sértés is sima cukkolásnak tűnt volna.
- Mintha nem láttál volna még ilyet... - Csak a szemem forgattam a prűd megjegyzésén. Fiúk vagyunk mindketten, csak nem jön zavarba attól, hogy felhúztam előtte a sliccem!
Látásból már ismertem a srácot, akibe Hyun szó szerint belebotlott. Volt vele egy-két összezördülésem, és bár jó alaposan elláttuk egymás baját, tudtam, hogy nem ellenfél. Ettől még meglepett, hogy ilyen bátran visszaszól neki. Sejtettem, hogy a srác nem hagyja majd szó nélkül, és így is lett, sikerült rendesen felhúzni Hyun szájalásával.
- Mindjárt lányt csinálok belőled, kis buzi...
Eldöntöttem, hogy ha Hyun nem áll az utamba, akkor seperc alatt kiütöm, és el is kezdtem felkészíteni magam lelkileg a vérontásra, amikor megragadta a kezem. Annyira meglepett a közbelépése, hogy csak botladozva követtem. Hallottam, hogy a srác káromkodni kezd, szóval rávillantottam a leggyilkosabb, legkegyetlenebb pillantásomat, és ez elég volt ahhoz, hogy ne akarjon a nyomunkba szegődni.
- Ejha, nem tudtam, hogy öngyilkos hajlamaid vannak! Csak úgy leoltani azt a srácot... Nem is vagy olyan vattacukor, mint amilyennek tűnsz - reméltem, érzi majd, hogy bóknak szántam újfent a megjegyzésemet, nem pedig sértésnek. Tényleg lenyűgözött. A legtöbben ilyenkor behúzzák fülüket-farkukat és mögém bújnak, abban bízva, hogy csupán a két szép szemükért megvédem őket. Mintha valami önjelölt szuperhős lennék, aki kihúz mindenkit a szarból... Meg egy frászt!
- Na persze, a két fej magasságkülönbség abszolút a te javadra hajtotta az egészet... - vigyorogtam. Sosem hallottam még az általa említett mondást, és őszintén szólva nem hittem, hogy sikerülne lenyugtatnom magammal azza, ha egyetlen mondatot ismételgetnék. Csak még idegesebbé tenne. A dühömet egyetlen módon lehet levezetni, az pedig a törés-zúzás-rombolás-verekedés. - Nem hiszem, hogy nálam ez működne...
Lepillantottam a kezünkre. Még mindig fogta az enyémet, és kezdett kellemetlenné válni a dolog, mert nem akartam, hogy bárki is meglásson minket így együtt. Csak félreértené a dolgot... Viszont ahhoz sem volt lelki erőm, hogy elrántsam tőle a kezem, így végeredményben hagytam, hogy ő eszméljen majd rá.
- Na jó, jöjjön az a hamburger, mielőtt beájulsz itt nekem. Te az a dupla sajtburgeres típus vagy - látványosan méregettem fel és le a tekintetemmel, mintha ennyiből meg tudnám állapítani. Egyébként csak tippeltem. Mielőtt kiléptünk volna a suli ajtaján, egyszer még paranoiásan hátranéztem a vállam felett, hogy lássam, nem követ minket senki, aztán kilöktem az ajtót és kiléptem a friss levegőre. Végre!
- Nekem nyolc, hova megyünk, csak legyen közel és mutasd az utat!
Bevártam Hyunt és hagytam, hogy ő navigáljon. Közben elkezdett rezegni a zsebemben a mobilom. Csak egyetlen pillantást vetettem a kijelzőre, aztán anyám nevét látva dühösen zsebre vágtam a telefont. Lesheti, hogy felvegyem! Örüljön neki, ha egyáltalán hazamegyek ma, és nem megint a parkban alszom.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Szomb. Márc. 25, 2017 11:54 am

Noel & Hyun
- Neked aztán van önbizalmad. Sok sikert az alfahímeskedésedhez. Sose értettem miért veszik véresen komolyan páran ezt a suli hierarchiát. Csak pár év, nem? Utána mindenki megy tovább, és az új helyen senkit se fog érdekelni, hogy az illető milyen menő volt a gimiben. De most már értem, hogy miért vagy rossz tanuló. - Nem állt szándékomban kigúnyolni, hiszen két tárgyból én is bukásra állok, és lehet ebből a kettőből lesz három is. Egyébként én valahol a középmezőnyben lehetek, jó páran ismernek a suliban, nem vagyok egy szürke kisegér, de mégsem tartozom a menőkhöz. Hála az égnek.
A megjegyzése hallatán csak sóhajtottam egyet. Nem fogok megsértődni, tisztában vagyok a tényekkel. Ahogyan azzal is, hogy Alex elég bunkó. Vannak nála rosszabbak is, de még így is benne van a TOP 5-ben. - Tudom, de mivel nem vagyok egy balhés ember ez egyáltalán nem számít. - Majdnem azt mondtam, hogy csak az idiótáknak fontos ez a farokméregetés, de azt lehet magára vette volna. Nem akarom magamra haragítani, hiába normális velem mégiscsak ő Alex. - Aha, hogyne. - Elnevettem magam, nem tudok hinni neki. Annyira látszik rajta, hogy szeret kötözködni. Az arca láttán elővettem a kiskutya szemeimet, nem is mondtam semmi rosszat.
- Eh...csak...csak meglepődtem. - Ha tudná, hogy mennyi ilyet láttam már. Túl sokat. De az más, mert ők idegen csávók, Alex meg nem, ő vele itt dumálok, persze hogy fura ha hirtelen így jelenik meg, pff.
A retardált következő megszólalására inkább nem reagáltam, a szemeimet forgatva elkezdtem Alexet kihúzni a mosdóból. Fantasztikus, előre látom hogy a holnap nekem fájdalmas nap lesz. Mindegy, nem fogok meghunyászkodni egy ilyen előtt. - Ehehe igen. - A mostani vigyorom inkább egy grimaszra hasonlított, miután realizálódott bennem, hogy mibe kevertem magam. - Ha hagynám magam utána még jobban piszkálna. Nem keresem a bajt, de nem fogok könyörögni, hogy hagyjon békén. De miért akartál megvédeni? Nem is vagyunk barátok. Nem akartál egyedül enni, mi? - Régen nem ilyen voltam. Miután megerőszakoltak hónapokig féltem emberek közé menni, már attól elsírtam magam ha valaki hangosabban szólt hozzám, a saját haverjaimat is beleértve. Nappal se mertem egyedül az utcára menni. Azt a valakit sosem kapták el, most is összerándul a gyomrom, ha belegondolok, hogy szabadon mászkál valahol. Az idő múlásával ez a mindenen sírós és félős időszakom megszűnt, azóta már ilyen...normális vagyok.
- Hagyjuk ezt a témát. - Elkomorult a hangom, nekem már nem vicces hogy holnap meg leszek verve. - Kár. - Nálam működik, de nem vagyunk egyformák. Remélem hamar visszatér a jókedvem, gyerüüünk, enni fogunk, szomorúan nem lehet kajolni. - Honnan tudtaaaaad? - Elkerekedett szemekkel meredtem rá. Most tűnt fel, hogy még mindig fogom a kezét. Basszus. Éreztem ahogy elpirulok, gyorsan elengedtem és a másik irányba néztem. De ciki. Hogy nem vettem észre? Miért nem szólt? Cikibb lett volna ha szól, de akkor is.
- Jó-jó, gyere. - Elindultam a legközelebbi gyorskajálda felé, gyorsan szedtem a lábaimat mert egyre jobban éheztem. - Minden rendben? - Lehet valami rossz hírt kapott. Remélem az arcszínem azóta újra visszatért a normál árnyalatához.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Szomb. Márc. 25, 2017 5:29 pm



Hyun && Alex
Csak a szememet forgattam Hyun szentbeszédén. Megkaptam már párszor ezt a véleményt másoktól is, de nem igazán érdekel, őket mi hatja meg és mi nem. Nekem szükségem volt rá, hogy elérjek valamit ebben a pöcegödörben, és hogy nyomot hagyjak, amiről még sokáig emlékezni fognak rám - még akkor is, ha csupa rossz emlékük marad rólam. A semminél ez is bőven jobb.
- Eltaláltad. Ha kicsináltatod magad a wc-ben, akkor nem tudnál meghívni kajálni...
Plusz, ha tovább hergelte volna a srácot, akkor nem biztos, hogy Hyun a saját két lábán el tudta volna hagyni a mosdót. Az olyan "retardáltak" pedig, ahogy ő nevezte, mint az a fickó, nem felejtenek könnyen. Kénytelen leszek bebiztosítani holnap a terepet, mielőtt még újdonsült haveromat palacsintává pofozzák... Ennyit igazán megtehetek érte, ha már félig meghívattam magam hamburgerezni.
Értetlenkedve figyelem a hangulatváltását. Nem tudom, én mondtam-e valami rosszat, vagy csak ráébredt, milyen kínos helyzetbe sodorta magát. Megnyugtathatnám, hogy ne aggódjon a korábbi incidens miatt, mert holnap lerendezem, és egy ujjal sem fognak hozzáérni... de nem teszem. Nem szólok semmit, csak csendben ballagok tovább mellette. Nem akarom, hogy azt higgye, vigyázok rá vagy valami, és a jövőben bármikor beleköthet a nagyobbakba, mert majd úgyis kihúzom a csávából.
Akaratlanul is elmosolyodom a zavarán. Jó, kicsit kínos lett volna kézenfogva utcára menni, de attól még édes, hogy ennyire kikészült. Láttam ám, hogy vörös lett a feje, ami arra késztet, hogy kicsit tovább hergeljem őt. De nem most, inkább majd ha eljön a megfelelő pillanat... A kajálda kellős közepén, mondjuk. Már tudom is, hogyan!
- Hehe... Hát, olyan dupla sajtburgeres srácnak tűnsz. Aki megrendeli a legnagyobb adagot, aztán a felét be is vágja.
Elég hülye válasz, de tényleg így van. A gyomrom korranása jelzi, hogy én is megéheztem, szóval felzárkózom Hyun mellé és tartom vele az iramot a gyorskajálda felé. Amerre megyünk, úgy emlékszem, csupa olyan kajálda van, ahonnét még nem tiltottak ki szerencsére.
- Aha, csak a szokásos... - dünnyögöm a talajt bámulva. Nem tudom, mennyire számít szokványosnak egy életképtelen anya és egy idegbeteg nevelőapa, vagy az, hogy semmi kedvem hazamenni, hogy aztán jól laposra verjenek csak azért, mert furcsán áll rajtam a sapka. Ezt azonban nem kötöm Hyun orrára, inkább mogorva képpel, némán ballagok tovább mellette.
- Szóval, mesélj magadról - töröm meg végül a csendet. - Hogy kerültél ide Koreából?
Nem a legértelmesebb kérdés, de ahhoz, hogy csevegjünk egyet, talán jó lesz. Különben sem szívesen mesélnék magamról, inkább kérdésekkel bombázom és hagyom, hogy helyettem is csicseregjen.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Szomb. Márc. 25, 2017 6:12 pm

Noel & Hyun
Anyának ki kell találnom valami jó hazugságot, hogy a leendő monoklim és egyéb sérüléseim honnan lesznek majd. Hmm...lefejeltem a szekrényt? Vaaagy véletlenül az arcomba csapták az ajtót? Ez már egyszer megtörtént velem, csak annak nem maradt nyoma. A holnapi nem az én hibám lesz, ő kötött belém...de én fogok kapni érte. Nem csak azért nem akartam, hogy Alex nekiessen, mert nem kértem a segítségéből. Ha itt elkezdett volna akciózni ő került volna bajba, megbüntetik és az alfahímes terveit is tönkreteheti egy ilyen incidens, ha a saját "fajtáját" veri.
- Érdekember, pedig már azt hittem van benned egy kis jóság. - Próbáltam elhülyéskedni a dolgot, vigyorogva vállba bokszoltam, mert náluk ez a szokás. Ugye? Vagy most nagy hülyeséget csináltam? Eeeeh.
Szerencsére nem érdekelte, hogy miért lettem hirtelen ilyen komoly. Utálok hazudni, ezért is jó hogy nem kérdezett rá. Tőlem elég ironikusan hangzik, pénzért fekszem le másokkal amiről senki se tud. Szóval hazudok. De ez teljesen más.
A kezét időben elengedtem, még mielőtt meglátott volna minket valaki az utcán. Azért fogtam meg, hogy ne álljon neki bunyózni, de azóta eltelt már jó pár perc. Fura, hogy nem buzizott le, sőt, semmilyen megjegyzést se tett rá. Biztosan magában röhög, de így megkímél a még durvább elpirulástól. Hazaszaladtam volna, ha megszólal. Komolyan.
- Csak a negyedét, a szüleim piszkálnak is vele, hogy minek kérek nagy adagokat, ha úgyse tudom őket megenni. Készülj, lehet be kell segítened, de jó nagy gyomrod lehet, meg fogod tudni enni. - Mi az a szöveg, hogy jó nagy gyomrod lehet? Jézus. Az utcán szlalomozva kerülgettem az embereket, de figyeltem közben Alexet, hogy ne maradjon le. - Hát jó. - Nem faggatom, fordított helyzetben én se örülnék neki. Ha valami nagyon komoly lenne csak elmondaná...vagy nem, mert még alig ismer. Egy ideig némán sétáltunk egymás mellett, elmerültem a gondolataidban, de a megszólalása visszarántott a valóságba. - Történt pár...dolog otthon, amiért a szüleim jobbnak látták, ha elhagyjuk az országot. Él pár rokonunk és ismerősünk ebben az országban, ezért döntöttek úgy anyáék, hogy idejövünk. - Részben igazat mondtam, tényleg történt velem valami olyasmi, amiért nem maradhattam ott. Ha nem laknának Angliában a szüleim barátai lehet másik városba költöztünk volna és nem másik kontinensre, de úgy látták, hogy csak egy ilyen nagy változás tudna helyre rázni. Igazuk lett, jobban érzem magam. - És te? A brit akcentusod alapján itt születtél, de a szüleid is? - Cuki brit akentusa van. Nem cuki, hanem...aranyos. Közben megérkeztünk és mentem is megrendelni a dupla sajtburgeremet kólával és sült krumplival. - Ha csomó helyről kitiltottak hogyhogy nem híztál még el? Mert ugye ez azt jelenti, hogy sok kajáldában ettél. - A sajátomat kifizettem és vártam hogy ő is rendeljen.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Szomb. Márc. 25, 2017 11:24 pm



Hyun && Alex
A magasba szalad a szemöldököm már vagy ezredszerre az elmúlt pár órában. De hát nehéz nem rácsodálkozni arra, ahogy Hyun a vállamba bokszol. Meg sem érzem az ütését, inkább a gesztus lep meg, és az, hogy nem kezd el utána attól rettegni, hogy letöröm a kezét. Volt már rá példa. Igaz, akkor majdnem le is törtem.
- Jóság? Az meg micsoda? - adom a hülyét. Biztos olyasmi lehet, mint az önzetlenség. Sosem volt kitől elsajátítanom őket, egyke lévén csak a szüleimet tudtam megfigyelni, ők pedig híján voltak mindkét erénynek.
- Ketten lazán bevágjuk. Az én gyomrom végtelen, ha beleájulnék a zabálásba, még akkor sem állnék le vele. Egyébként meg elcsomagoltatod a maradékot és megeszed később, nem kell ezen parázni - vállat vontam, hiszen ennyire egyszerű az egész. Bár imádok enni és tényleg óriási mennyiséget be tudok nyomni, volt, hogy reggel vettem egy kaját, és még este is azt csipegettem. Az életmódom abszolút egészségtelen, hja.
Meglepő nagy érdeklődéssel hallgatom a meséjét. Általában le sem szarom az ilyen dolgokat, de róla tényleg szeretnék többet tudni. Talán csak azért, mert ritkán találkozom külföldiekkel, főleg olyanokkal, akiket nem akarok egyből elverni. Az is felkelti a kíváncsiságomat, vajon annak a bizonyos incidensnek köze lehet-e ahhoz, amitől az előbb úgy elkomorodott. Szeretnék rákérdezni, de nem teszem. Még.
- Aha, a nagyanyám még kínai szellemben nevelkedett, keni-vágja a nyelvet meg minden, de a szüleim már abszolút nem. Én is csak annyit tudok mandarinul, amivel nem adnának el Pekingben. - Javarészt mocskos sértéseket, de ezt inkább nem teszem hozzá. Nem tudom, mennyire számít nyelvtudásnak az, hogy le tudom káromkodni valakiről a nadrágot is. Valószínűleg nem sokra mennék vele a nyelvvizsgán.
Megrendeltem a saját adagomat, kólát, sült krumplit, és egy csípős, óriás hamburgert meg egy sima sajtburgert, aztán amint kézhez kaptuk a kajákat, leültem Hyunnal. Hagytam, hogy ő válasszon helyet, engem nem igazán érdekelt, hova ülünk.
- Ez elég hülye kérdés... - De azért eltöprengtem rajta, mitől lehet, hogy nem fognak rajtam a kilók. - Sokat edzek. Rengeteget megyek, futok, bunyózok, és amikor csak lehet, kondizni is eljárok. Nem szoktam bámulni magam a tükör előtt... Bedugom a fülest és kizárom a sok kretént magam körül. Talán ez az oka
Kérdőn ránézek, hogy kielégítette-e a kíváncsiságát a válaszom, aztán kibontom a szendvicset a zacskójából és éhesen beleharapok. Rögtön betömök két szem sültkrumplit is.
- Ezt nem lehet megunni... Legyen bármilyen jó az ázsiai konyha, semmi nem ér fel egy jó hamburgerrel - dörmögöm már-már kéjesen pusztítva a kaját. Csak most kezdem érezni, mennyire éhes is voltam. Eszembe jut, hogy meg akartam szívatni annak a jeleként, hogy egészen csípem a lila fejét. Megtámaszkodom magam előtt az asztalon, és odahajolok egészen közel hozzá, hogy elérjem a poharát. Bekapom a szívószálát és pofátlanul iszok pár kortyot a kólájából, majd elégedetten visszahuppanok a helyemre és ártatlanul folytatom az evést.



A hozzászólást Alexander Yang összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Márc. 28, 2017 11:54 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Vas. Márc. 26, 2017 12:44 pm

Noel & Hyun
Lepergett előttem az életem, már abban a pillanatban megbántam a vállba ütést, hogy megtettem. Alex nem nyírt ki, csak furán nézett rám. Oké, ma sem halok meg. Azt hittem ők mindig ezt csinálják, biztos azért nem örült mert nem vagyunk barátok, max ismerősök.
- Valami, ami hozzád nem illik. - Megint hülyéskedek, nem gondoltam komolyan amit mondtam. Ha annyira gonosz lenne akkor nem védett volna meg, a haverjaival is tud kajálni. Egyre jobban kezdem azt hinni, hogy ő nem olyan, mint például az, aki a vécében majdnem nekem ugrott. De az is megeshet, hogy túl hamar élem bele magam dolgokba, hogy ő milyen jó fej, holnap meg már rám se fog nézni. Ja, tuti ez lesz, miért akarna pont én velem haverkodni? Azért kiélvezem ezt a pár órát, amíg tudunk dumálni és nem leszek a szemében újra vadidegen. Nem szabadna ilyen drámainak lennem, ettől még nem dől össze a világ.
- Ja, aztán ha rosszul leszel a szüleid engem fognak kinyírni. Nem szoktam elcsomagoltatni, a hamburger frissen jó. - Nem vagyok kényes, csak utálom megmikrózni a hambikat, az úgy már nem az igazi.
Nem mondtam neki semmi konkrétat arról, hogy valójában miért is költöztünk ide, mert nem kell róla tudnia. Utána elmesélné a haverjainak és a végén rajtam röhögne az egész iskola, Alex-el az élen. A szüleimen és rajtam kívül csak az egyik barátom tudja, hogy mi történt pár évvel ezelőtt, de ő sose mondaná el senkinek. Talán még a régi sulimból tudhatják a tanárok, tuti beszéltek a szüleimmel, amikor a kórházban voltam.
- Úúú nem baj, mondj valamit mandarinul légysziii. - Boci szemekkel néztem rá. Kissé túlpörögtem, de sokkal jobb róla beszélni, mint én rólam. Olyan férfias az arca...izé, sejtettem, hogy kínai, vagyis hogy a családja, ah, mindegy.
Ezt mind meg fogja enni? Jó, én mondtam, hogy nagy a gyomra, na de ennyire? Kerestem magunknak helyet kicsit hátrébb, az ablak mellé. Miután levágódtam a székre rögtön enni is kezdtem, faltam a sajtburgeremet. Anya szerint híznom kéne, de ha tölcsérrel tömnének akkor se változna semmi, degenerált a testem.
- Áhá. Én csak futni szoktam néha, meg úszni. - Nem is hülye kérdés, más oka is lehet annak, hogy nem hízik el, chh. - De így már mindent értek, köszi a beszámolót. - Teli szájjal vigyorogtam rá, a tálcámra potyogtak a saláta darabok.
- Az ázsiai kaja jobb. - Jó, ő itt született, érthető, hogy neki a hamburger jobban ízlik. Én is imádom, de a koreai ételek a legjobbak, szerintem.
Negyedszerre is majdnem szívrohamot kaptam Alextől, tágra nyílt szemekkel néztem ahogy közelebb hajol hozzám. Most mi az? Csak a szívószálat kapta be. - A tiedben is ugyanaz van ám. - Sóhajtottam, miközben beleittam a kólámba, bosszúból loptam a sült krumplijából. - Mikorra kell hazaérned? - Nehogy én miattam kerüljön bajba.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Kedd Márc. 28, 2017 11:55 am



Hyun && Alex
Nem igazán tudtam eldönteni, hogy Hyun ennyire laza, zavarban van, vagy egyszerűen csak halálvágya lenne? Úgy kezel, mintha évek óta jó cimbik lennénk, ütögeti a vállam, be-beszólogat. Nem igazán értem, miért nem vagyok rá kiakadva ezért, de szinte már élvezem. És esküszöm, hogy nem buzultam be, de még aranyos is. Olyan kis elesettnek, szerencsétlennek tűnik, de közben meg okos és ki tud állni magáért, ha kell. Végre valaki, aki hajlandó a szemembe nézni, amikor hozzám beszél! Könnyű szörnyetegnek lenni, ha körülötted mindenki úgy bánik veled, mintha tényleg az lennél.
Ezért hát úgy döntöttem, viszonzom a jófejségét, és barátian a vállába bokszoltam. Csak későn jöttem rá, hogy az ő törékeny csontjaival talán óvatosabban kéne bánnom, mint a kigyúrt, mamlasz haverjaimmal, de reméltem, azért nem ütöttem túl nagyot és lejön neki, hogy haverkodni akarok, nem bántani.
- Szívességet tennél a szüleimnek, ha nem lenne több gondjuk velem. A hamburger pedig hamburger, mit finnyáskodsz? Az hidegen is ugyanolyan jó.
Ha én mondom, akkor az úgy is van. Nem mintha olyan járatos lennék a hideg hamburgerekben, de akkor is muszáj, hogy enyém legyen az utolsó szó, és kész.
Csak a szememet forgattam a kérését hallva. Idegesített, amikor azzal jöttek, hogy beszéljek kínaiul. Én sem kértem, hogy karattyoljon nekem a saját nyelvén. De valamiért nem akartam csalódást okozni neki, hisz olyan ártatlanul pislogott rám, ezért eldaráltam egy mondatot.
- Ha lefordítanám, mit jelent - folytattam angolul. -, kitiltanának erről a helyről is.
Fülig érő vigyorral betömtem egy szem sült krumplit. Sértés volt a javából, ami nem Hyun ellen irányult, egyszerűen csak ezek mentek a legjobban, drága nagyanyámnak köszönhetően. A bemutatkozás meg az időjárás elemzése meg amúgy is snassz dolog. Ha már mandarin, akkor legyen igazán az.
- Most te jössz. Küldj el a fenébe koreaiul!
Ugyan én nem tudtam olyan édes boci szemekkel nézni rá, mint ő az előbb, de már az is nagy szónak számított, hogy kértem tőle valamit.
- Feldughatod magadnak az ázsiai kaját - feleltem pofátlanul vigyorogva. Kíváncsi voltam, hogyan viseli a stílusomat, és mennyire érzékeny a pici kis lelke. Nem akartam vérig sérteni, valamiért nem, de érdekelt, mégis meddig mehetek el vele. - A kínain kívül nem sokat tudok róla. Nem vagyok otthon a koreai konyhában, szóval, ha meg akarsz győzni, hívj meg ebédre.
Pont azért szájaltam ilyen bátran, mert nem hittem, hogy megteszi. Majd pont engem fog kajálni cipelni, sőt, a végén még házhoz hív és főz is rám? Na persze! Szerintem előbb menne vissza a wc-be ahhoz a sráchoz. Azt sem értem, miért ment bele abba, hogy eljöjjön velem hamburgerezni. Lehet, hogy tényleg szuicid hajlamai vannak, és tőlem várja a megváltást.
- De a döbbent arckifejezésed csak a tiédhez jár. - Elégedetten kortyoltam a saját kólámból is. Ahogy lenyúlt a kajámból, egy hosszabb szem krumplival a kezére sóztam, aztán közelebb toltam a tálcámat, hogy elérje, ha venne még.
A kérdését hallva nem tudtam megállni, hogy fel ne röhögjek. Még hogy mikorra kell hazaérnem!
- Nyolckor lámpaoltás - gúnyolódtam, nagyot harapva a hamburgeremből, és csak akkor folytattam, amikor félig már lenyeltem a falatot. - Akkor megyek haza, amikor kedvem támad. Talán majd holnap. Vagy soha. Szerintem ma egy padon fogok csövelni. Miért, nálatok szigorúan veszik a takarodót?
Vállat vontam. Semmi kedvem nem volt a családi életemről mesélni, ugyanakkor hazudni sem akartam, ezért inkább megpróbáltam elterelni a témát másfelé. Kérdezősködésben úgyis jó vagyok.
- Te, Hyun, hogy kerültél ma elzárásra? Nem tűnsz egy bajkeverő srácnak, mivel haragítottad magadra a tanárokat? - érdeklődtem két falat közt. Nem hittem, hogy balhéba keveredett volna, és nem is tűnt túl hülyének, szemben velem, aki remekül tudom adni az idiótát.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Szer. Márc. 29, 2017 6:13 pm

Noel & Hyun
Én is kaptam a vállamba, amitől hangosan felszisszentem. - Áu. - Aztán próbáltam úgy tenni, mint akinek mégsem fáj, de percekig dörzsöltem a kezemmel a fájó pontot. Ha a hülyéskedős ütése ennyire fáj, gáz lenne ha tényleg megverne. Hozzámérne és meghalnék.
- Jesszus, nem mondj ilyeneket. Ez nem finnyáskodás, hidegen nagyon szar, úgy csak a saláta finom. Ne veszekedj, mert nekem van igazam. - Vigyorogva nyelvet öltöttem rá. Mindig azt hittem, hogy azokkal akik olyanok mint ő, nem lehet normálisan beszélni, de Alex-el már csomó mindenről dumáltunk. Közben vigyázok arra, hogy semmi olyat ne mondjak, amit továbbadhat a haverjaival és együtt piszkálhatnak a suliban. Mert ugye hiába jó fej, nem régóta ismerem, fogalmam sincs róla, hogy milyen lehet valójában.
Tátott szájjal hallgattam azt az egy mondatot, nem tudtam mit jelent, de örültem, hogy hallhattam az anyanyelvén beszélni. - Valamiért sejtettem, hogy nem aranyos pónikról volt szó. - A fejemet csóváltam, amitől még több hamburger darab potyogott vissza a tányéromra. Milyen kulturáltan eszem. Anya ki fog akadni, amiért megint szemét kajával tömöm magam, és nem akarok majd vacsorázni. Annyira utálom, hogy ilyen kicsi a gyomrom. Egyfolytában ennék, ha tehetném. - Okés. - Azt mondtam koreaiul, hogy szépek a szemei, úgy se érti, bármit mondhatnék. - Ez nagyon trágár volt. - Komoly arccal néztem rá, remélve, hogy elhiszi. Utálok káromkodni, ha valaki tőlem azt hallja, hogy "baszki" akkor nagyon-nagyon-nagyon-nagyon mérges lehetek. - Pfff. - Ettől elröhögtem magam, aminek köszönhetően saláta és hús darabok repültek neki Alex arcának. - Bocsiii - Gyorsan felkaptam egy szalvétát és elkezdtem letörölni a dzsuvát az arcáról. Olyan hülye szövegei vannak, kihalok rajtuk. Elmélyülten tisztítottam az arcát, azt elfelejtettem megkérdezni, hogy egyáltalán szabad-e. Hát ha eddig sem nyírt ki, akkor talán ezt is túlélem. Szerintem akkor nyírna ki, ha tudná, hogy a szemeit dicsértem. Nálam az ilyen megszokott, de ő gondolom nem hall ilyet másoktól, félreértené, lebuzizna meg ilyenek. Végül is nem állna távol az igazságtól, de akkor se esne jól.
- Hogy szétszedd a házunkat? A-a, inkább elviszem hozzád. - Tudtam, hogy csak hülyül, ő túl menőgyerek ahhoz, hogy elmenjen egy ilyen Hyun féléhez kajálni. Amúgy se akarnám...ha nálunk van, az khm..személyesebb, izébb, furább.
- Miért, milyen volt az arcom? - Chh, nem is néztem sehogy. A krumplitámadást figyelmen kívül hagyva loptam a kajájából, és mivel közelebb tolta hozzám a tányérját, még több sült krumplit csentem tőle.
A gúnyolódása után nagyot sóhajtva lehajtottam a fejem, a kérdése hallatán megvontam a vállam. A szüleim komolyan veszik, amióta megerőszakoltak. Este tizenegy után nem örülnek, ha kint kóválygok. Akkor kicsit engedékenyebbek, amikor a haverjaimmal vagyok. Ez rohadt ciki, mit válaszoljak neki? Sikeresen beégettem magam. - Öhmm nem, csak nem akarlak feltartani, ha valami fontos dolgod van. Mentek a szüleiddel nagy bevásárolni, vagy valami. - Béna szöveg, de most jobb nem jutott eszembe. - A barátaim miatt volt, rávettek, hogy vandálkodjak. Nem csináltam semmi durvát, kiborítottam pár kukát, meg ilyenek. Holnap meg ugye nem elzárásra megyek, hanem a kórházba, ha az a valaki megtalál. - Idegesen doboltam az ujjaimmal az asztal szélén, a fél sajtburgerem megmaradt, amit Alex elé toltam. - Egyél. - Adtam ki az utasítást, mint egy kutyának. Uppsz.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Vas. Ápr. 09, 2017 12:21 pm



Hyun && Alex
- Kurvára finnyás vagy - veszekedtem tovább, egyrészt mert nem volt igaza, másrészt mert mindig enyém az utolsó szó, főleg, ha a másik még pimaszkodik is - muszáj volt, hogy nekem legyen igazam, ez kell az egómnak. Olyan nincs, hogy nem.
Fülig érő, tejbetök vigyorral hallgattam, mit zagyvált koreaiul, de valamiért nem tudtam elképzelni, hogy tényleg olyan otrombaságokat vágott volna a fejemhez. Nem derengett, hogy angolul a szarnál piszkosabb szavak elhagyták volna a száját; nem tűnt annak a káromkodós típusnak - drága, ártatlan lélek! Mellettem hamar elromlik majd.
- Ha megátkoztad a kölykeimet ezer évre előremenőleg, az szívás, ugyanis nem tervezek szaporodni. Megszakítom a családunk "ősi vonalát", mint egy kibaszott tömeggyilkos - elégedett mosollyal betömtem a következő szem sültkrumplit. Ez is a lázadásról szólt, meg hát nem igazán érdekeltek a csajok sem. Egy-egy menetre még elmennek, de hogy én feleségül vegyem valamelyiket és egy kis szaros után rohangáljak? Ki van zárva!
- Hyun bazzeg, mondták már, hogy rohadtul nem szexi, ahogy eszel? - igyekeztem elfojtani a mérgemet, mivel rögtön nekem esett a szalvétákkal, de azért kapott tőlem egy nagyon-nagyon csúnya pillantást, hogy érezze, hol a helye. Úgysem ütném meg, habár egyelőre még fogalmam sincs, ez az elhatározás honnan jött és miért. Bárkit megütök, ha idegesít.
- Akkor semleges terepen kajálunk - zártam le végül a vitát. Talán jobb is, mintha egymás házában ücsörögnénk, mint a nyomi kisiskolások, akiknek nincs normális életük a tv-n meg a videojátékokon kívül. Kiülünk a parkba és megtanítom Hyunt füves cigit szívni - mennyivel jobb már! Utána pedig bevezetem az angol nyelv sötétebb bugyraiba, a kibaszottól a faszfejig.
- Mint akit épp meg akarnak erőszakolni. - Azért áttöröltem még egyszer az arcomat, mert fúj, és folytattam a zabálást, mintha semmit sem mondtam volna. - Igazából elég sokszor vágsz olyan arcot, hogy ha csaj lennék, tutira rád másznék.
Oké, ez így elég hülyén hangzott, de talán nem érti félre. Biztos nem támadnám le, mert mégis csak pasi meg minden... De azért az arcberendezése olykor elég "dugjatok meg" formát tud ölteni, főleg, amikor mosolyog vagy csak édesen bámul.
Te jó ég, totál megkattantam.
- Nem érted, hogy leszarnak otthon?! - morrantam rá, mintha az ő értelmi felfogásával lenne gond, holott valójában csak nem rendelkezett a szükséges információkkal. Még hogy bevásárlókocsit tologassak azzal az állattal! Örültem, ha minél nagyobb ívben elkerülhettem a házunkat. Nem akartam Hyunon levezetni a haragomat, de azt sem akartam, hogy tovább nyaggasson a családomat illetően. El akartam felejteni, hogy a világon vannak, és azt is, hogy engem ide pottyantottak.
Na igen, bár alig pár órája ismertem csak, de tipikus Hyun-féle dolognak tűnt, hogy hagyja magát belekeverni minden szarságba, aztán egyedül viszi el a balhét. Sosem értettem az ilyen embereket, de nem szóltam inkább semmit, hanem az elém tolt sajtburger felé nyúltam. Az utasítása szinte parancsként ért, mire először csak kérdőn felvontam a szemöldököm, aztán hangosan elröhögtem magam.
- Nem is vagy annyira cukipofa, mint amilyennek tűnsz. A végén még kiderül, hogy nálam is veszélyesebb vagy.
Legalábbis bátrabb, mert úgy utasítgatott, mintha egyáltalán nem félne tőlem. Ki tudja, talán így is volt, ami csak még furábbá tette a szememben a srácot. Miközben az utolsó falat kaját majszoltam, úgy döntöttem, nem hagyom rettegésben holnapig.
- Nem fogsz kórházba kerülni. Holnap leszerelem a srácot, soha többé nem fog csesztetni. Ne aggódj! - Nem voltam túl jó mások megnyugtatásában, igazából sosem próbáltam, úgyhogy végig az üres tálcát bámultam közben, aztán szó nélkül elkezdtem összedobálni a csomagolásokat egy kupacba, majd Hyun elé löktem a tálcát, jelezve, végeztem.
- Húzzunk innét, kell a friss levegő. Hazakísérlek - Kivéve, ha a város másik felén lakik, mert addig semmi kedvem elsétálni - legalábbis ezt gondoltam, aztán ahogy felnéztem Hyunra, némán eldöntöttem, hogy bárhova elkísérem. Inkább, mint hogy baja essen. Mi a franc!
Hirtelen ötlettől vezérelve elkaptam a nyakánál a ruhát, miután felkeltünk az asztaltól, és odarántottam magamhoz, egészen közel. Sunyi mosollyal bámultam a szemébe, és igyekeztem nem halálra rémíteni.... nagyon. Csak egy kicsit.
- Pórázt nem teszel rám? - kérdeztem széles, pofátlan mosollyal, a korábbi utasítására célozva. Éreztem, hogy megbámulnak minket, de nem törődtem velük. Birkák voltak csak úgyis.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Hétf. Ápr. 10, 2017 12:33 pm

Noel & Hyun
- Te meg kötekedős. - Nem bírtam abbahagyni a visszaszólást, aranyos, hogy nem tudja abbahagyni. Eléggé félreismer, ha azt hiszi, hogy finnyás vagyok. A hideg, kihűlt kajákat tényleg nem szeretem, de amúgy mindent megeszek. Az már más történet, hogy mindennek meghagyom a felét, pedig ha megenném akkor se híznék el. Ez genetika, egyik rokonom se volt kövér. Befalnék egy tehenet ugyanúgy néznék ki. Erről eszembe jutott a steak, nyami. Csak túl drága, megcsinálni meg lusta vagyok. Mostanság kimozdulás helyett is csak otthon tévézek vagy olvasok, sok felnőttnek meglepő, hogy tizenhét éves létemre tudom, hogy mi az a könyv.
Direkt gyorsan beszéltem koreaiul, hogy még esélye se legyen később beírni a fordítóba. Másnap kinyírna. De képtelen vagyok káromkodni, főleg akkor, amikor alapból boldog vagyok. Nem tudom miért, de az elzárás ellenére tetszik ez a délután. Talán a kaja miatt. Alexnek nincs semmi köze hozzá...annyira. Jó, örülök, hogy ő is itt van, egyedül úgyis uncsi enni. Ő meg a fura szövegei ellenére is vicces. Lesz mit mesélnem a barátaimnak este, nem fogják elhinni, hogy Alex és én együtt kajáltunk. Nekik még az is sok lesz, hogy egyáltalán hozzám szólt. Hát ez van, én ilyen mázlista vagyok.
- De miért nem? Cukik lennének a mini Alexek. - Eh, már megint ilyen szavakat használok, ő előtte nem kéne. - Nem, senkit se átkoztam meg. - Biztos édes volt gyerekként, és már akkor is baseball sapkát hordott. Én elég hülyén néztem ki az elálló Dumbo füleimmel. Egyszer majd akarok gyereket, de nem most. Harminc alatt biztosan nem. Előtte még élni kell.
- Öhmm bocsánat. - Gyorsan elkaptam a kezem mikor megláttam az arcát. Arrébb dobtam a szalvétát és lehajtott fejjel folytattam az evést. Csak hülyültem, nem vágom mi baja. - Rendben. - Feleltem alig hallhatóan, miközben az egyik krumplit piszkáltam, de nem ettem meg. Most nagyon eltervezünk mindent, holnap valószínűleg a nevemet se fogja tudni.
- Nem is tudod, hogy milyen arcot vágnak az emberek olyankor. - Most újra ránéztem, még el is mosolyodtam, pedig ez az utolsó téma amiről beszélni akarok. Főleg így elviccelve. De azt se akarom, hogy a hirtelen hangulatváltozásom miatt itt hagyjon, szóóóval elő a jókedvvel. - Kösz. Asszem. Nem tudom, hogy erre mit kéne mondanom. - Rám inkább fasziként másszon. Őőő ami sose fog bekövetkezni, de álmodozni azért lehet.
- S-sajnálom. - Talán jobb lenne ha hazamennék, minden megszólalásommal csak magamra haragítom. Megint a kajámat bámultam, mintha annyira érdekes lenne. Többet nem próbálok segíteni neki, jobb lesz ha kussolok.
- Ki tudja, lehet, hogy vannak titkaim, amik ha kiderülnének még te félnél én tőlem. - Vagy csak undorodna, ha megtudná, hogy miket csinálok esténként. Vagy reggelenként, de olyankor nem nagyon szoktak hívni.
- Ja, nem azért mondtam, megoldom egyedül is. Te kerülnél bajba az én hülyeségem miatt. - De ha ennyire segíteni akar akkor nem bánom, úgy megnézném, hogy hogy verekszik. Khm. Milyen önző és manipulatív személyiség vagyok. De az igaz, hogy szarul érezném magam, ha miattam büntetnék meg. Vagy ha annak a srácnak a haverjai másnap őt vernék meg.
- Ennyire szeretsz velem lógni? - Elnevettem magam, utána a helyére tettem a tálcát, bunkó dolog ott hagyni az asztalon. Amikor hirtelen magához húzott egy nagyon férfias sikítás hagyta el a számat. Nyeltem egy nagyot, éreztem, hogy az arcom megint vörösödni kezd. Túl közel van az arca az enyémhez.
- Ha utána megcsóválod a farkad, akkor nagyon szívesen. - És csak azután esett le, hogy ez mennyire kétértelmű, amikor már kimondtam. Mmm. - Oké, menjünk. - Elhúzódtam tőle és elindultam kifelé, bárcsak megnyílna alattam a föld.

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Pént. Ápr. 14, 2017 7:29 pm



Hyun && Alex
- Cukik? - Képtelen vagyok moderálni az arcberendezésem, úgy nézek rá, mintha konkrétan idióta lenne. Sok mindent mondtak már rám, de hogy gyerek kiadásban cuki lennék... Ez a srác gyanúsan jó fej velem. Vagy tényleg valamilyen komplexusa van, vagy meg akar szívatni. Vagy csak ilyen rendes, és kezdem megkedvelni... Nem, ez az utóbbi a legkevésbé valószínű. Inkább a komplexus. Végeredményben mindenki akar valamit a másiktól, olyan nincs, hogy azért lógjunk együtt, mert az jó - csak még arra nem jöttem rá, Hyun mit akar tőlem. Talán majd idővel kiderül...
- Csak vicceltem, nyugi - megveregettem a vállát, mert úgy tűnt, nagyon magára vette a rámászós megjegyzésem. Nem mintha valaha is nő lehetnék... pasiként meg nyilván nem fogok rámászni. Nyilván. Fúj, meg minden...
- Ja, gondolom. Mindenkinek vannak mocskos titkai - vontam végül vállat. - Attól még, hogy kedves vagy és leállsz jófejkedni a suli legnagyobb seggfejével, neked is lehet szennyesed.
Hogy az egész srác egy nagy, pufi vattacukor-e? Igen, határozottan. De ettől még az élete nem biztos, hogy az. Sőt, talán pont olyan elcseszett, mint az enyém - már ha bárki élete a világon lehet olyan szar, mint az enyém, amit azért kötve hiszek.
- Na és? Az úgysem újdonság. De komolyan, Hyun, kerüld el azt a srácot jó messzire, ameddig kezelésbe nem veszem.
Nekem nem nagy ügy, amúgy is elvertem volna, mert nem tetszett a képe. Most legalább ürügyem is lesz rá, csak ezt nem kell senki más orrára kötnöm. A végén még azt hinnék, önjelölt verőlegény vagyok, és bárki odajönne hozzám, hogy csináljak ki valakit, aki nem tetszik nekik. Hyunnak még megteszem, de a többiek sanyarú sorsa rohadtul nem érdekel, oldják meg maguknak.
- Csak nem akarom, hogy megint beleköss valakibe. Nem verhetem meg a fél várost a kedvedért... - cukkoltam, mintha olyan önveszélyes, szerencsétlen figura lenne. Egyébként - pozitív értelemben - az is. Mi sem jobb bizonyíték erre, mint a pórázos megjegyzésemre adott reakciója. Annyira mulattat, hogy képtelen vagyok nem lecsapni a labdát, amit kétértelmű megjegyzésével dobott fel.
- Az attól függ, melyiket... Meg hogy mit akarsz a farkamtól - perverz mosollyal és duruzsoló hangon flörtöltem vele, csak arról feledkeztem meg, hogy egy kibaszott srácot szédítek épp. Fogalmam sincs, mi ütött belém, de olyan aranyos, ahogy kifelé menekül, hogy nem tudok ellenállni, muszáj tovább cukkolnom.
Fülig érő vigyorral szegődtem a nyomába, kiléptem vele a kajáldából és nagyot nyújtóztam a friss levegőn. Megállapítottam, hogy kezdett sötétedni, ráadásul a levegő is lehűlt. Még kellemes, de már figyelmeztetően csípős.
- Szóval, merre laksz? - kérdeztem, mert nem tudtam, merre induljunk. Ha Hyun ment, követtem, vagy ha elmondta a környéket, akkor magamtól indultam el a megfelelő irányba. Komolyan gondoltam, hogy hazakísérem, bár kezdtem megbánni, hogy ilyen lovagias vagyok.
A kabátom zsebéből előszedtem az öngyújtómat és egy szál cigit, majd kérdés nélkül rágyújtottam Hyun mellett. Nem igazán érdekelt, zavarja-e a füst; ha igen, majd odébb megy, és nem is kínáltam meg. Nem tűnt olyan típusnak, aki élvezné a cigit, de ha kérne tőlem, úgyis adok. Kellett az a szál, hogy elnyomjon minden feltörni készülő szarságot, ráadásul nem sima cigi volt... Már a füstjén érezni lehetett, hogy joint. Oldalra fújtam a füstöt és kukán ballagtam tovább Hyun mellett.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
31
• kor :
17
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Diák

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Hétf. Ápr. 17, 2017 11:37 pm

Noel & Hyun
- Azt akartam mondani, hogy aranyosak. - Próbáltam menteni a menthetőt, úgy nézett rám mintha totálisan idióta lennék. Az is vagyok, amiért egy olyan csávó előtt, mint ő így beszélek. Ha nem vágyom rá, hogy a haverjai a halálba cukkoljanak, akkor abba kell hagynom. Tudok én normálisan is beszélni, elkerülve ezen nem túl férfias szavak használatát. Nagyon kedvesen mosolyogtam rá, hátha ettől elfelejti amit az előbb mondtam neki. Ha egyszer megkapom a számát, izé amit nem is akarok, tuti hogy Cuki Alexként fogom elmenteni. Már csak azért is.
- Tudom. - A hangomon még mindig érződött a bizonytalanság és értetlenség. Ettől függetlenül folytattam a mosolygást, valószínűleg már így is furának tart, nem kéne fokozni a parafaktort. Szoknom kell a humorát, neki meg a fura beszédemet. Csak olyan komolyan beszél, még akkor is amikor viccel, teljesen összezavar.
- Ne túlozz, nem te vagy a legnagyobb seggfej. Például a srác aki beszólt nekem, na ő sokkal bunkóbb. Szerintem a legártatlanabb embereknek is vannak titkaik, amikről nem szívesen beszélnek. De én nem vagyok sorozatgyilkos, vagy szervkereskedő. - Jah, csak a testemmel kereskedek, sokkal jobb. Mindenki megutálna, ha kiderülne. Anyáék ki is tagadnának, a barátaim soha többé nem szólnának hozzám. Nem is azért, mert ezt csinálom, hanem mert annyi ideig hazudoztam és titkolóztam előttük. Teljesen érthető, én is utálnám magam, utálom is. Félek, hogy egyszer valaki valami folytán megtudja, és eljön az apokalipszis. De nem élhetek rettegésben mindennap, másra koncentrálok.
- Miért állsz az ő oldalán? Úgy csinálsz mintha én balhéztam volna vele. El fogom kerülni, nem is ez a baj, hanem az, hogy ő fog odajönni hozzám. - Nem volt ott, nem látta, hogy ő szólt be először? - Lényegtelen. Bocsi, többet nem mondom hogy tartok a holnaptól. - Pár ütésbe nem halok bele, majd magamban félek tovább. Alex nem tudom melyik dimenzióban volt akkor, de hogy nem ebben az biztos.
- Megint belekössek...- Ismételtem amit ő mondott, majd vettem egy mély levegőt. - Igazad van. Teljes mértékben. -Igen, én kötöttem belé, én fenyegettem meg, és én fogom megverni holnap. Csakis. - Én...öhm...khm. - Gyorsan kisiettem az ajtón, nem erre a válaszra számítottam. Meglegyeztem párszor az arcom, hirtelen nagyon melegem lett. Majd azt mondom, hogy megtámadott egy darázs. Jelenleg egyik farkára se szeretnék gondolni, mármint arra az egyre nem. Nem. Semmiképp.
- Erre, nincs messze. - Elindultam jobbra, megvártam hogy kövessen. Nagyjából negyed óra az út, az nem sok. A joint miatt nem szóltam semmit, csak halványan elmosolyodtam. Biztos arra számít, hogy ordítva kiakadjak, "ezt nem szabad!!!". Már voltak sokkal rosszabb dolgok is a számban egy ilyennél, nem kapok tőle sokkot. - És te hol laksz? Messze innen? - Törtem meg végül a csendet.
[/color]

_________________



Load up on guns, bring your friends It's fun to lose and to pretend She's over bored and self assured Oh no, I know a dirty word With the lights out, it's less dangerous Here we are now, entertain us I feel stupid and contagious Here we are now, entertain us I'm worse at what I do best And for this gift I feel blessed Our little group has always been And always will until the end
With the lights out,
it's less dangerous
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

roundview diák


avatar

Darling, my name is
• hozzászólások :
24
• kor :
20
• tartózkodási hely :
Bristol
• foglalkozás :
Being an asshole

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   Szer. Ápr. 19, 2017 12:41 am



Hyun && Alex
- Hyun, inkább hagyjuk. Ne erőltesd tovább - feltartottam a kezem, kajánul vigyorogva. Jót mulattam azon, hogyan keveri magát mindig újabb és újabb félreértésekbe, főleg, amikor épp kimenteni próbálja magát. Szerencsétlen, de azért elég cuki is. Ó, basszus, már én is kezdem....
- Aha, ezért hívtál meg kajálni? Jól megtömsz, aztán kivágsz belőlem ezt-azt? Már értem, miért vagy ilyen kedves, a testem kell neked... - Újabb félreérthető megjegyzések, de továbbra is remekül szórakozom rajtuk. A mondandója első felére inkább nem reagálok, mert ha elkezdeném sorolni, miket művelek suliidő alatt és után, hamar megváltozna a véleménye arról, ki is a legnagyobb seggfej a suliban. Inkább hagyom, hadd higgye az ellenkezőjét, és jól esik, ahogyan vélekedik rólam.
- Dehogy állok az ő oldalán, ne beszélj hülyeségeket! Csak azt mondom, hogy ne csodálkozz, ha megvernek, amikor visszaszólsz valakinek. A legjobb stratégia ilyenkor, ha meghúzod magad, vagy ha szólsz valakinek, hogy intézze el az illetőt - Itt magamra bökök, mert ezúttal én lennék a verőlegény. - Kerüld el jó messzire, ha meglátod, fordulj inkább sarkon. Komolyan, Hyun! Nem akarom, hogy későn érjek oda és bajod essen.
Kissé gondterhelten bámulok rá, mert nem hiszem, hogy komolyan venné a figyelmeztetésem. Duzzogni persze remekül tud! Jobb lesz, ha holnap már kora reggel intézkedem, máskülönben még megvereti magát a nap végére... Nem érdekel, milyen hisztit vág le mellé, csak fogadjon szót.
Nem bírom ki és hangosan elröhögöm magam, amikor kimenekül az étteremből. Pontosan ilyen reakcióra számítottam, a valóság mégis valahogy sokkal jobb. Nem sejtettem, hogy ilyen jó móka lesz meleg poénokkal szívatni egy srácot... Már-már úgy reagál rá, mintha komolyan venné őket. Ezen elmerengek egy pillanatra, de aztán megvonom a vállam. Lányos, az igaz, de tutira nem buzi. Ugye nem?
- Az ellenkező irányban, de nem túl messze. Hamar hazaérek tőletek.
Nem igazán érdekel, mit szól a cigihez, bár az azért meglep, hogy nem kezd el pampogni, mint azok a nyuggeres nénik, akik a padokon ülve térfigyelik a környéket, és akárhányszor meglátnak, mindig van valami, amibe belekötnek rajtam. Mintha fikarcnyit is törném magam, hogy pont az ő elvárásaik szerint éljek... Ne legyünk nevetségesek!
- Kérsz? - megkínálom egy slukkal, de nem erőltetem, ha nem akarja elszívni. Mivel tele a szám a füsttel, nem nagyon erőltetem a beszélgetést sem, de valahogy a csend sem zavar Hyun mellett. Sőt, már-már jól esik, hogy nyugiban agyalhatok úgy, hogy tudom, közben nem vagyok egyedül, mert van valaki mellettem. Még nem nagyon tapasztaltam ilyesmit.
A házukhoz érve eltaposom a csikket, aztán barátian megveregetem Hyun vállát.
- Holnap találkozunk! Kösz a kajálást, Hyun. Jó volt - Nem hiszem, hogy tudja, milyen nagy szó ez tőlem, és hogy tényleg komolyan gondolom. Jobban éreztem magam vele, mint az utóbbi hónapokban bármikor. Még egy pillantást azért vetek a fiúra meg a házra, aztán zsebre dugom a kezemet és elindulok hazafelé. Meggyőződtem róla, hogy nem fogják elrabolni, innentől már felesleges lenne további rizsázással húznom az időt. Anélkül, hogy hátranéznék, lefordulok a sarkon.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése




Darling, my name is
Sponsored content

TémanyitásTárgy: Re: Hyun & Alex - Elzárás   

Vissza az elejére Go down
 
Hyun & Alex - Elzárás
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Halász Alex
» Unlike, dislike [Alex vs Shu (?)]
» Samuel Alex Wingfield

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
• life is a party :: Bristol :: Roundview High-
Ugrás: