Oliver Wood

Oliver James Wood

A hatalom a legerősebb kábítószer

+18

Álljon meg az aki elkezdte a droggal való foglalkozást, és annak aki már benne van beleértve magamat is. 16 évvel ezelőtt kezdődött minden. Bristol területén elkezdődött a drogárusítás, és egyre felkapottabb lett a tetoválás is. Azon gondolkoztam, hogy ilyen fiatalon buli lenne tetkót csináltatni. A szülők már nem szólnának bele, az szent igaz mivel, hogy Anyám meghalt Apám meg alkoholista, nem sűrűn beszéltem vele és nem is nagyon izgatta, hogy mi lett velem. A haverokkal állandóan lógtunk a suliból, persze mi voltunk a legmenőbb srácok az egész suliban és a bombázó lányok is folyton utánunk jöttek, aztán most itt vagyunk az utcán. Kirúgtak minket az álmaimról lemondhattam és a vágyaimról. De nem érdekelt, amikor éjnek idején az utcákon lófráltunk boltokat raboltunk, loptunk, csaltunk. Élveztük a társaságot beszélgetünk aztán elővettem, egy fecskendőt és a vállamba szúrtam majd a fehér port felszippantottam és éreztem, hogy a testemben szétáradt. Egyik éjszaka szörnyen fájt a fejem nem tudtam vele mit tenni éreztem, hogy hiányzik a drog, de inni is ittunk. Abban a pillanatban úgy éreztem, hogy mindenki elől elszeretnék bújni menekülni és nem kellene szembenéznem a problémáimmal, így is volt aztán egyre csak rákaptam a Heorin függőségre, ami valljuk be eléggé megmérgezi az emberi testet a rabja lesz, olyan mintha egy lidérces álomba kerültem volna.  Ránk jött az mivel a sulis társaimmal voltam, hogy öreg asszonyokat raboltunk ki, bolti lopás is szóba jött megtettük. Az balul sült el, mert az egyik haveromat bevitték kihallgatásra, de börtönbüntetést nem kapott, mert nem vitt el semmit sem. Már csak ketten maradtunk én és Mike. Láttuk az utcán, hogy árulnak drogot már teljesen ki voltunk készülve aznap este mind a ketten. Így hát odamentünk a csávóhoz.
- Hé! Van nálad cucc? – Kérdeztem tőle, majd odaadta mind a kettőnknek és fizettünk érte. Arrébb mentünk, hogy ki próbáltuk neme ver át kinyitottam a csomagot és megkóstoltam, majd ezt követően a haverom is. Erre rájöttünk, hogy kurvára átbaszott és a haverom Pedro, pedig ki akarta nyírni már vette is elő a stukkert. Csak a szerencsén múlott, hogy nem lőtte le. Felmentőnk az egyik háznak a tetejére ott állt előttünk a csávó.
- - Mondd meg, hogy mi ez a szar? Átvert minket…
- Héé.. Mike hagyjad őt…
Talán nem is tűnt úgy semminek Mike valójában hozzám sem ért a pasashoz, de leesett és meghalt. A rendőrség elfogta én pedig elvonó kúrára mentem, ahol soha többet nem gondoltam a cuccra, ami a hatalmába kerít. Pár héttel később kiengedtek az intézetből az iskolába visszamehettem és befejeztem a tanulmányaimat. Frissen diplomázott ügyvéd lettem. Fejembe vettem azt, hogy ügyvéd szeretnék lenni, aminek apám akart és hiába bánt velem rosszul vagy ivott mindig, azt szerettem volna tőle hallani, hogy büszke vagyok rád fiam. Igaz, hogy nehéz gyerekkort megéltem, de ma már büszkén állíthatom, hogy hivatalosan is Ügyvédként dolgozok. Sokszor járok be a munkahelyembe és van, egy asszisztensem aki remekül végzi a munkáját és hamar beleszerettem, amilyen és tudom nem csak a pénzemre hajt. Hiszen az ebédlőben is mindig  engem figyel én pedig visszanézek rá. Ő más mint a többi lány nem, egy olyan olcsó kis ribanc akit bármire rá lehet venni. Nem… ő sokkal másabb. Pár nap után beavattam minden kis titkomban a gyerekkoromtól kezdve, hogyan lettem Díler és nem félt tőlem, elvégre ő is beszállt a bizniszbe. Tetszett neki ez az úgymond „Titkos élet” senki más nem tudta rajtunk kívül. Másnap reggel elvettem feleségül. Hihetetlen, amiről már gyerekkoromba is megálmodtam ezt az egészet és most is olyan mintha, egy megvalósult álomba csöppentem volna bele. Itt áll mellettem az a nő akit mindennél jobban szeretek.