Sorin Noah Layton

Sorin Noah Layton

Following the light that pulled me, I’m in a maze
There, I discovered another passage

Sokszor feltettem már magamnak a kérdést: miért én? Miért nekem kell elszenvednem mindazt, amit a bátyámnak kellene? Egyszerűbb a kisebbet, gyengébbet és azt bántani, aki itt van és nem azt, aki meg tudja védeni magát, csupán az isten tudja, hogy hol a francban van. Utálom a bátyámat, amiért lelépett nem tudom mennyi fonttal, csak egy biztos: az én testi épségem bánja az egészet. Már egy éve szenvedek a bandatagok kezeitől, és azt csodálom, hogy egyáltalán még élek. Hiába vernek félholtra… nem értik meg, hogy nem tudom hol van a bátyám, és miért lépett le, meg nem tudok vele kapcsolatba lépni. De mintha a falnak beszélnék, és néha tényleg annak is beszélek, mikor az egyik idióta annak nyomja a fejemet.
Mint most… A különbség, hogy a sárba nyomja, mert épp a szakadó esőben kellett elrángatni az erdőbe megverni a szerencsétlen kölyköt. Más azt se tudtam eldönteni, hogy annak az ízét, vagy a véremét érzem a számban, esetleg a kettő furcsa keverékét. Nyögni se volt erőm, de legalább a két tonnás barom állat leszállt rólam. Próbáltam felkelni, de egy erős rúgás miatt visszakerültem a földre, pár métert arrébb gurulva tőlük. Hallottam még a röhögésüket, és a fenyegetésüket, de nem törődtem velük. Örültem, hogy végre elmentek, és talán lesz annyi erőm, hogy hazamásszak. Aztán megint magyarázkodhatok anyámnak, hogy miért nézek ki úgy, mint aki most jött egy boxmeccsről. Mert kb onnan megyek haza, csak ring nincs és én voltam a zsák, akit megállás nélkül püföltek. Muszáj lesz megtanulnom megvédenem magam, vagy kitalálnom hogyan tudom visszaadni azt a pénzt, amivel a bátyám meglépett, de félő, hogy életem végéig törleszthetem. Vagy a leglehetetlenebb, hogy megkeresem a bátyámat. Nem is tudom hirtelen, hogy melyik opció az, amelyik kedvezőbb lenne számomra. Talán az, ha inkább hagynám, hogy a bandavezér fejbe lőjön és ezzel minden gondom elszállna. Mert igen, kaptam választási lehetőséget, de ahhoz egyáltalán nem akarok asszisztálni, amit ők végeznek. Viszont még nem nyírtak ki, amit csodálok, mert sok olyan filmet láttam már, aminek az lett a vége, hogy az illetőt megölték, amiért nem csatlakozott hozzájuk. Érdekes szereplő vagyok ebben a kis játszmában, csupán egyet felejtett el megkérdezni a rendezője: hogy vállalom-e? Mert nyilván nem, hisz ez nem mű verekedés, és nem mű vér folyik végig a számon, hogy beszínezze a sarat. Nem… a sajátomat ízlelem, és elárulom mindenkinek, hogy nem egy kellemes érzés. Nem hiszitek el? Szívesen szólok a bandatagoknak, hogy látogassanak meg titeket is, és mutassák már meg, hogy mennyire szép is a falon húzódó repedések tömkelege, hogy aztán a  véretekkel díszítsék ki. Mégse szeretnétek? Mindjárt gondoltam!